|
|
|
|
A bukaresti csúcsról
|
München, 1989. július 7. (SZER, Magyar híradó) - Ma és holnap tartják Bukarestben a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének rendes évi találkozóját. A közvéleményt ebből elsősorban az érdekli, hogy sor kerül-e, és hogyan az egyébként egy szovjet külügyi szóvivő által bejelentett, napirenden kívüli magyar-román és magyar-csehszlovák vitás kérdések megtárgyalására. Vadász János próbál a kulisszák mögé pillantani. - A több mint három évtizedes gyakorlat formai része változatlan. A Varsói Szerződés tagállamai minden évben csúcstalálkozót tartanak, megvitatván a szervezetet érintő időszerű ügyeket, minden évben másik tagállam fővárosában. Már a tavalyi varsói találkozón eldöntötték, hogy idén Bukarest lesz a színhely, és a csúcsértekezletre július 7-ikén és 8-ikán kerül sor. Jó előre kijelölték a napirendi pontokat is, és rendkívüli napirendi pont beiktatása a szervezet merev házirendje szerint csak akkor lehetséges, ha ehhez kivétel nélkül valamennyi tag hozzájárul. Ilyen formai vonatkozásokban idén sincs változás, de a merev homlokzat mögött a korábbi monolitikus egység szétbomlik. A Szovjetunió ma már nem képes a maga képére, hasonlatosságára formálni a többieket. Gorbacsov peresztrojka-glasznoszty politikája a legjobb esetben a spektrum közepét képviseli a konzervatív NDK, Csehszlovákia és Bulgária, valamint a demokratikus piaci átalakulás forgatagába került Lengyel- és Magyarország között, míg Ceausescu Romániája, az értekezlet vendéglátója, amolyan szélsőséges, különálló kategória. De Gorbacsov politikája valójában nem összefogó, hanem taszító centrum. A konzervatív tagok veszélyes reformizmusnak tekintik, a reformok útját járók viszont felemás kísérletnek, amelyet ők már maguk mögött hagytak. (folyt.)
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|