|
|
 |
|
 |
- Interjú Magyar Bálinttal - 2. folyt.
|
- Ezek szerint az SZDSZ programjából igen sok megvalósult. A
gazdasági életből vett példából kitűnik, hogy azért van olyasmi,
amiben nem ért egyet az SZDSZ, illetve az MSZMP máig is. Milyen más
pontok vannak, ahol érezhető véleménykülönbség?
- A politikai témák jó részében jelentős nézeteltérések vannak.
Akár a választási rendszerre gondolunk, amelyben ugyan az MSZMP
jelentős mértékben közeledett az SZDSZ által lefektetett és előadott
választási koncepcióhoz, magyarul egy listás és egy egyéni választó
kerület és választási rendszer kombinációjára épülő választási
rendszerhez.
Azonban az MSZMP létre kívánta hozni a köztársaság elnöki
intézményét és meg akarta teremteni az alkotmánybíróságot, pont azt
a két pontot, amelyet mi az eredeti alkotmánytervezetből a leginkább
sérelmeztünk. Az alkotmánytervezetet, mint olyant feladta,
beleegyezett abba, hogy arról az új parlament döntsön, de ezt a két
hatalmi bunkert, amely jogi eszközökkel próbálja biztosítani hatalma
egy részének átmentését, illetve számára nem tetsző fejlődés esetén
a visszacsapás legális eszközeit, ezeket létre kívánja hozni.
A köztársasági elnök személyére egy esetleges választás esetén
már javaslatot is tett. Pozsgay Imre megnevezése pár nappal ezelőtt
nem más, mint egy kísérlet az Ellenzéki Kerekasztal megosztására,
hiszen a Magyar Demokrata Fórum vezetője, Bíró Zoltán ki is
jelentette, hogy ő Pozsgay Imrét ideális köztársasági elnöknek
tartja, és magát a köztársaság elnöki intézményét is elfogadja.
Az SZDSZ élesen támadja az erős köztársaság elnöki intézményét,
egy olyan köztársasági elnökét, amely rendkívüli állapotot is
kihirdethet. Az SZDSZ erős köztársasági elnökkel szemben, amely -
Franciaországtól és az USA-tól eltekintve - mindenütt diktatúrához
vezetett, gyenge köztársasági elnököt kíván egy erős parlamenttel,
és egy erős parlament ellenőrzése alatt álló erős kormánnyal.
(folyt.)
1989. július 3., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|