|
|
|
|
Magyarország, Csehszlovákia, Románia - spanyol sajtó (1.rész)
|
Madrid, 1989. július 3. hétfő (MTI-tud) - Semmi okunk a félelemre, mindazonáltal az 1968. évi tapasztalataink fényében aggódunk, amikor Magyarországról olyasféle megfogalmazások hallatszanak, mint ,,az emberarcú szocializmus,,, vagy a ,,prágai tavasz,, - mondta Miroslav Zavadil, a csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja az El Pais-nak adott nyilatkozatában. A befolyásos madridi napilap hétfői számában publikált interjú egyik kérdésére válaszolva kifejtette, hogy ,,mi, csehszlovák kommunisták nem fogunk közreműködni a saját felszámolásunkat jelentő feltételek kialakításában,,.
Hozzáfűzte: az 1968-ban szerzett tapasztalatok figyelembe vételével nem engedjük meg, hogy a helyzet ellenőrzése kicsusszék a kezünkből. Visszautasította azokat a megjegyzéseket, amelyek szerint a peresztrojka még nem jutott el Prágába. Véleménye szerint Csehszlovákiában a szovjet társadalom példájától áthatva alakítják a politikát, de a belső helyzetnek és a demokratikus hagyományoknak megfelelően. Alaptalannak minősítette Alexander Dubcek összehasonlítását Mihail Gorbacsovval, mondván, hogy a mai Csehszlovákiában ,,az előbbi már nem jelent semmit,,. A külföldi sajtó ténykedése nélkül már senki sem emlékezne rá. Kizártnak mondta, hogy a szocializmussal szembehelyezkedő ellenzékkel párbeszéd kezdődjön, és ésszerűtlennek azt, hogy maga a párt működjék közre a szocialista társadalom összeomlásában. A spanyol konzervatív jobboldal lapja, az ABC hétfői vezércikke a román hatóságok által a magyar határszakaszon telepített új vasfüggöny politikai vonatkozásait elemzi. A Varsói Szerződés két tagállama között kiépített zárórendszert a lap a kommunizmus ,,eredendő ésszerűtlenségei,, egyikének és a ,,borzalmak magaslatának,, minősíti. Az emberi jogok elleni újabb bűncselekményekért Nicolae Ceausescut teszi felelőssé, akit bukaresti diktátorkent említ. A madridi újság utal rá, hogy az emberi jogokkal foglalkozó párizsi nemzetkozi értekezleten ugyan elítélték a román vezető módszereit, ám ,,a Kárpátok zsenije háborítatlanul folytatja a falurombolást és az emberek újkori koncentrációs táborokba küldését,,. (folyt.)
1989. július 3., hétfő 10:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|