|
|
|
|
Pártértekezletet tartottak Csepelen (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Az MSZMP XXI. kerületi pártértekezletét csütörtökön rendezték a Csepeli Munkásotthonban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitára.
Tóth Mihály, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára számolt be az április 8-i pártértekezlet óta végzett munkáról. Beszédében hangsúlyozta: a párton belül folytatni, erősíteni kell azokat a reformmozgásokat, amelyek az utóbbi hónapokban erősödtek fel. Beszámolójában kitért a párt életét zavaró jelenségekre. Kritikusan szólt a szélsőséges megnyilvánulásokról, egyaránt bírálta a jobbról és balról érzékelhető egységbontó törekvéseket. Leszögezte: szükség van a párttagság bizalmának visszaszerzésére, a politikai, gazdasági, morális válság okainak felszámolására. Szorgalmazta a helyi, a csepeli közélet tisztaságának megteremtését. A kerületi pártbizottság első titkára a továbbiakban javaslatot tett az MSZMP megújulásával összefüggő pártértekezleti állásfoglalás kialakítására. Az előadói beszédet sokoldalú, kritikus vita követte. A tanácskozáson sok felszólaló fejezte ki aggodalmát a párt egységéért, s erősítette meg elkötelezettségét a reformfolyamatokban való cselekvő részvétele mellett. A vita végén a résztvevők állásfoglalásukban többek között hangsúlyozták: a pártnak minél előbb úrrá kell lennie belső válságán. Szorgalmazták, hogy az MSZMP kongresszusa végezze el az utóbbi négy évtized történelmének hiteles feltárását, elemzését és vonja le a szükséges következtetéseket. Az állásfoglalás kiemeli: a többpártrendszer viszonyait figyelembe véve kell meghatározni az MSZMP jellegét, társadalmi bázisát, új szervezeti és működési rendjét. A csepeli pártértekezlet részvevői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lakóterületi és a munkahelyi szerveződés kérdéseinek tisztázására. A kerületi párttagság nagy része megérti, hogy a többpártrendszer keretében a politikai harc fő színtere a lakóterület, ugyanakkor érzékeli azt is: az üzemekben dolgozó párttagok többsége nem támogatja a munkahelyi pártszervezetek adminisztratív úton való megszüntetését. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|