|
|
|
|
Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (2. rész)
|
Nem csatlakozott az agrárdemonstrációhoz Győr-Sopron megye, egyszersmind az ország legnagyobb szántóterületi gazdasága, a Lajta-hansági Állami Tangazdaság, s a szigetközi termelőszövetkezetek többsége sem. A többi gazdaság betakarító egységei 7 helyen foglalták el gépeikkel a főútvonalakon a félpályát; az M1-es nemzetközi út Győr és országhatár közötti szakaszán két helyen. A külföldi autósok megértését német és szlovák nyelvű röplapokon kérték a forgalmi akadályért. Vas megyében 52 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság, mintegy 200 mezőgazdasági gépet vonultatott fel a jelentősebb főutak öt pontjára. Ebben a megyében is meghatározó jelentőségű a gabonatermelés, amely az öszes szándóterület 60 százalékára terjed ki, ám a tüntetők itt sem csupán a fölvásárlási ár emelését követelték, hanem a közgazdasági szabályozók megváltoztatását, s tiltakoztak a magas banki kamatok miatt. Zalában a megye 53 termelőszövetkezete közül 47 képviseltette magát a megmozduláson; a tüntetők 12 helyen találkoztak, s egy-egy csoport 15-20 gépből állt. A 7. számú főúton reggel 7-től 8 óráig tartott a demonstráció, az alacsonyabb rendű utakon 120 perces volt. Veszprém megyében 31 gazdaság 80 arató géppel és szállító járművel vonult az utakra. A transzparenseken a gabonatermelés gyenge jövedelmezősége mellett olyan megmagyarázhatatlan tényekre is felhívták a figyelmet, mint hogy a tsz-ek drágábban tudják megvenni a korpát, mint amennyiért tőlük az értékes búzát megvásárolják. Komárom megye 27 termelőszövetkezete közül 25 vett részt az aratási demonctrációban; a felvonulás mindenütt szervezett volt, s a tüntetőket a legtöbb helyen rokonszenv fogadta annak ellenére, hogy a félpályára szűkült utakon tizenegy helyen is számottevően lelassult a forgalom. A megyei tsz szövetségnél - ahonnan az akciót irányították -, elmondták: azt is latolgatják, hogy egész éven át bojkottálják a gépek és egyéb ipari eredetű anyagok vásárlását. Véleményük szerint, ha az egész magyar gazdaság összefogna, rá lehetne kényszeríteni az ipart a reálisabb árakra. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|