|
|
|
|
Révész András nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. június 29., csütörtök - A Szociáldemokrata Párt ez évi januári újbóli színrelépését követően spontán módon kezdtük meg munkánkat. Azokban a napokban nagy számban érezhettük magunk mögött a szociáldemokráciával rokonszenvező embereket. Pártunk szerveződésében nem kis gondot jelentett, hogy időközben a hazai politikai folyamatok fölgyorsultak, s a születőben lévő párt személyi okok következtében nem tudott a megszaporodott feladatoknak megfelelni. Az érdemi politikai és pártépítési munkát megzavarták a magukat országos vezetőknek tekintők közötti személyi ellenetétek és az ezekből következő egyéni érvényesülést szolgáló akciók. A szociáldemokrácia iránti elkötelezettségem arra késztetett, hogy - egyetértésben több városi és községi szervezettel - országos pártgyűlés összehívását kezdeményezzem. Ettől a gyűléstől reméltem, hogy az ország tisztességesen gondolkodó, cselekedni akaró és tudó, a szociáldemokrácia eszméit és módszereit hitelesen képviselő emberekből - valóságos önszerveződés útján - létrejön egy vonzó és akcióképes demokratikusan választott vezetőséggel rendelkező Szociáldemokrata Párt. Elhatározásom helyességét azóta igazolta a Szocialista Internacionálé június 22-én Stockholmban hozott döntése pártunk tagságának megújításáról. Az Internacionálé elismerte ugyan mozgalmunkat szociáldemokratának, de a teljes jogú tagság elnyerése feltételeként szabta meg a valóban demokratikus úton választott vezetőség létrejöttét s azt, hogy válsztások igazolják a párt politikájának helyességét. E választásokra sikeresen csak azokkal az erőkkel összefogva készülhetünk fel, akik a maguk területén hitelesen és a legmagasabb színvonalon tudják és hajlandóak képviselni, támogatni a pártot. A fentiekből következően teljes mértékben elhatárolom magam attól a magát pártvezetésnek deklaráló csoporttól, akik a demokratikus fordulatot megelőzendő - tudtom és beleegyezésem, valamint a legszélesebb pártnyilvánosság értesítése nélkül - puccsszerű összejövetelt szerveztek június 24-ikére, amelyen önhatalmú döntéseket hoztak. Felhívom tehát pártunk tagjait, valamint a szociáldemokrácia iránt elkötelezett honfitársaimat, hogy a július 1-jén és 2-ikán tartandó értekezletünkön alkotó részvételükkel járuljanak hozzá pártunk demokratikus megújulásához. Az új helyzetre való tekintettel tehát - korábbi felhívásomat módosítva - nem küldöttgyűlést, hanem olyan országos értekezletet hirdetek meg, amelyre minden szoicáldemokrat érzelmű, s felelősen gondolkodó embert elvárunk. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|