|
|
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP elnökségének négy tagja közös nyilatkozatot adott Sándor Istvánnak, a TV-Híradó főszerkesztő-helyettesének. Az alábbiakban - rövidítve - a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk az interjú szövegét.
Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP új elnöke, Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter; ők négyen együtt alkotják az MSZMP tegnap megválasztott új elnökségét. Azt hiszem, hogy a hét nézőit nagyon érdekli az a kérdés, hogy ki most Önök közül az MSZMP első embere? Nyers Rezső: Szerintem, nem ez az alapvető fontosságú politikai kérdés. Mi négyen - a párt vezető szervének a bizalmából - azt vállaltuk, hogy együttesen irányítjuk a pártot. Én tehát nem az alá- és a fölérendeltséget tartom meghatározónak. Arról van szó: egymás között megosztjuk a feladatokat, és a legfontosabb politikai kérdésekben közösen készítjük elő a döntéseket. - Annak idején - a májusi pártértekezleten - a pártelnök tisztségét, nem utolsó sorban azért hozták létre, hogy Kádár János számára egy átmenetet találjanak. Gondolom, hogy az a pártelnöki tisztség, amelyet most Nyers Rezső tölt be, már egészen más jogosítványokkal rendelkezik. Nyers Rezső: Igen, Kádár János lényegében tiszteletbeli elnöki funkciót gyakorolt a pártban, a mostani állásfoglalás szerint ez érdemi politikai funkciót jelent. Az elnök tehát konkrét gyakorlati tevékenységet fejt ki a párt vezetésében: elnököl a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság ülésein; a főtitkárral együtt lát el bizonyos kül- és belpolitikai feladatokat. Grósz Károly: Bár azért ehhez hozzátartozik, hogy a májusi pártértekezleten létrehozott pártelnöki tisztség is eredetileg abból a koncepcióból született, hogy a párt elnöke aktívan részt vesz a politikai közéletben. A gyakorlat és az eredeti elképzelés között kialakult jelentős különbség alapvető oka Kádár János egészségi állapota volt, az, hogy Kádár János már nem tudta vállalni azt a politikai közéleti szereplést, amire pedig a pártnak nagyon nagy szüksége lett volna. Ugyanakkor való igaz, hogy a mai felfogás szerint az elnöki tisztség, bár a korábbi felfogással összhangban, de mégis egészen más. A lényeg az, hogy az elnök vegyen részt a politikai közéletben, és mint a viták során azt tisztáztuk, az elnöki tisztség végleges és személyektől függetlenül hosszú távra szól. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|