|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Kukorelli István (12. rész)
|
Kokorelli István a harmadik oldal képviseletében kijelentette: elfogadják az előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzátenni. Ezután így folytatta: különösen fontosnak érezzük a 6. pontban megfogalmazott gondolatot az erőszakos megoldásokról, a direkt politikai harc eszközeiről való lemondást. Ennek át kell hatnia közéleti magatartásunkat és megalkotandó törvényeinket egyaránt. Örömmel hallottuk Pozsgay Imre bejelentését, hogy az MSZMP nem javasolja a törvények idő előtti napirendre tűzését. A törvényjavaslatoknak a döntéshozatalról való levétele politikai győzelem, nem politikai vereség, hanem a józan politikai belátás eredménye. - A békés és demokratikus politikiai átmenet folyamatában kiemelkedő jelentősége van a választásoknak, amely a törvényalkotás ütemezésének beszámítási pontja. Erre az időpontra figyelve ki kell cövekelnünk a sebességkorlátok alsó- és felső táblahatárait. - A hat tárgyalási témából mi valósítható meg a választásokig és mi az, amit feltétlenül el kell halasztani? A nyitó plenáris ülésen egyetértés volt közöttünk, hogy az új alkotmányról a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie, s addig lényeges alkotmánymódosítások ne legyenek. 1949 óta így is a 21. alkotmánymódosításnál tartunk, ebben az évben már három jelentős alkotmánymódosítás volt. Augusztus 20-án egységes szerkezetű alkotmányszöveg hiányában nehéz lesz eldönteni, milyen hatályos alkotmányt ünnepelünk. Kezdeményezzük legyen ez az ünnep a magyar államiságnak az államalapításig visszamutató nemzeti ünnepe. - Javasoljuk, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény - amelyet a párttörvény napi aktualitása tett sürgetővé - az új alkotmánnyal együtt alkossa meg az Országgyűlés, és csak ezt követően jöjjön létre a jogállamiságnak ez a hatalommegosztás elvein és a pártatlanságon alapuló nagyon fontos intézménye. - A köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat elhalasztása mellett érvek sorolhatók, amelyeket kompromisszumként hajlandók vagyunk elfogadni. Mégis, gondoljuk meg jól közösen: ezzel a törvénnyel nem kellene-e kivételt tenni. Ezt az új intézményt mindenképpen a választásokkal összefüggésben érdemes megítélni, és nem csak a választások utáni erőviszonyok tükrében. Ezek pártpolitikai megfontolások, amelyeket alá kell rendelni az ország érdekeinek. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|