|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
Tölgyessy Péter véleményét, miszerint túl sok párt parlamenti jelenléte veszélyeket rejt magában, Szűrös Mátyás is osztotta. Dr. Balla Éva képviselő az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos aggályként megemlítette, hogy nem tudni, mennyire illenek majd bele az új alkotmányba az eddig elfogadott, illetve az ezután jóváhagyandó törvények. Schmidt Péter végül arról szólt, hogy a tudomány önmagában nem tud jó alkotmányt létrehozni, mert ez elsősorban a politika feladata. Felhívta a figyelmet a sarkalatos törvények és az alkotmány összhangjának szükségességére. A független képviselők ülésének második napirendi pontja a Szabad Demokraták Szövetségének bemutatkozása volt. Kőszeg Ferenc ügyvivő elmondta: az SZDSZ ellenzéki szervezet, amely 1988 novemberében jött létre. Értelmezésük szerint az ellenzék jelenléte fontos része a normálisan működő parlamenti demokráciának. Az SZDSZ véleménye szerint rendszerváltásra van szükség, ez egyrészt a politikai szisztéma, másrészt a rezsimváltás szükségességét foglalja magában. A szervezet szerint ugyancsak fontos feladat, hogy Magyarország visszataláljon az európai integrációba. Az SZDSZ szerint nem létezik harmadik út a keleti és a nyugati fejlődés között, hanem az egyikből vezet az út a másikba. Tölgyessy Péter azt fejtegette, miként lehet eljutni békés úton a totalitárius rendszerből a piacgazdaságon alapuló demokráciába. Véleménye szerint elsőrendű feladat az olyan politikai játéktér megteremtése, amely elvezet a szabad választásokig, s egy olyan országgyűlés megteremtéséig, amely felkészült az alkotmányozási feladatok megoldására. Tölgyessy Péter ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a felgyorsult alkotmányozási folyamat veszélyességére. Nagy hibának minősítette, hogy a Parlament elfogadta az alkotmány-koncepciót, amely valójában több variánsból áll. Kifejtette: a jelenlegi körülmények között az alkotmányozás és a vele kapcsolatos törvények elfogadása - például az alkotmánybíróság felállítása, a köztársasági elnök intézményének bevezetése - konfliktuskeltő lehet. Véleménye szerint a jelenlegi Parlamentnek az átmenetet elősegítő új törvényeket kellene jóváhagynia. Ezek közé sorolta a Büntető Törvénykönyv módosítását. (folyt.köv.)
1989. június 19., hétfő 19:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|