|
|
|
|
Krassó György a temetésről
|
London, 1989. június 18. (BBC, Panoráma) - Krassó György, a londoni Magyar Október Sajtószolgálat vezetője jelen pillanatban Magyarországon tartózkodik. Krassó György jelen volt Nagy Imre újratemetésén és tegnap a Jurta Színházban is, ahol a jeles lengyel ellenzéki személyiség, Adam Michnik beszélgetett különböző magyar független csoportok képviselőivel. Munkatársunk, Tordai Vilmos itt, a Jurta Színházban interjúvolta meg Krassó Györgyöt. Első kérdése így hangzott: milyen jelentőségűnek tartja Nagy Imre és társai újratemetését? - Azt hiszem, ennek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A magyar társadalom milliói várták ezt évtizedek óta, és most bekövetkezett. Ahogy előbb Adam Michnik mondotta, a tegnapi újratemetés jelentősége messze túlmutat Magyarország határain, Lengyelországban is hatalmas jelentősége van. Adam Michnik szavait idézve: itt nem Nagy Imre eltemetéséről, hanem Nagy Imre feltámadásáról van szó. Na most, ami magát az ünnepséget illeti, azon végső soron az én megfigyelésem szerint kevesebben vettek részt, mint amennyire a hatóságok számítottak, sőt amire az ellenzéki csoportok számítottak, alig egy nappal korábban 15-ikén nyilatkozott a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének és most a Szabad Demokraták Szövetségének egyik vezető tagja, aki azt mondta, hogy 250-300 ezer emberre számítanak. A hivatalos beszámolók szerint 130-140 ezren voltak, de ismerőseim és saját becslésem szerint csak 80-90 ezren lehettek. A temetőben is, a temető előtt is - ugye tudott, hogy a temetőbe nem engedték be csak azokat, akik a Történelmi Igazságtétel Bizottság meghívójával rendelkeztek - úgy számoltak, hogy a bejárat előtt többezren fognak várakozni, sőt nagyon nagy készültség volt, nem annyira rendőri - bár az is volt -, de inkább az ellenzéki csoportok által összeállított rendezőgárda-készültség volt jelen, hogy ezeket az embereket, tehát a temetőkaputól távol tartsák. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 1. folyt.
|
Meglepetésre egyáltalában nem voltak ott ezren, körülbelül százan lehettek, de azok nagy része sem a Nagy Imre-temetésre jött, hanem saját hozzátartozóinak a sírját szerette volna meglátogatni, és nem tudta, hogy a temető zárva lesz. Ezzel nem akarom lebecsülni, csak azt akarom jelezni, hogy a magyar társadalom... Az alatt három nap alatt, amióta itt vagyok, van megfigyelésem, hogy egy nagyon-nagyon kínzó ellentmondás van, ami szinte kettéhasítja a magyar társadalmat olyan módon, hogy van egy vagy két százaléka a lakosságnak, amely előtt most úgy néz ki, hogy sok lehetőség nyílik meg. Mindenekelőtt a volt - most tán nem is nevezném így - ellenzékről beszélek, akik évtizedeken keresztül meg voltak akadályozva a szabad szólásban, szabad írásban, szabad egyesülésben. Most pedig ugye már a kormánnyal együtt ülnek az asztal másik oldalán: a nemzeti kerekasztalban találhatók. A másik ilyen réteg a vállalkozók rétege, akik közül sokan azt hiszik, hogy meg fognak gazdagodni, pedig ők csődbe fognak jutni. De a lakosság 98 százaléka az mindenféle változásból elsősorban a borzasztóan emelkedő árakat érzékeli. Én elég jól voltam tájékozódva, de azért engem is meglepett, hogy milyen fantasztikusan magasak az árak és, hogy az életszínvonaluk kilátástalanul romlik. A nyugdíjasok közül lesznek olyanok, akik éhenhalnak, és ők úgy érzik, hogy ez az újratemetés és az 1956-tal kapcsolatos szabad beszéd és könyvek kiadása, hogy ez csak manipuláció azért, hogy könyebben viseljék el a gazdasági helyzet rosszabbodását. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 2. folyt.
|
Még annyit mondanék a temetésről, hogy bizonyos értelemben különös temetés volt. Sok minden volt a háttérben, amiről Magyarországon sem értesültek. Én azt hiszem, hogy amikor elindult 1956 rehabilitálásának a folyamata, akkor a párt reformszárnya Pozsgay Imre vezetésével - itt van ugye a Pozsgay Imre - úgy számított, hogy mivel a Magyar Szocialista Munkáspártot Nagy Imre alakította meg, a Nagy Imre rehabilitálásával a párt visszaszerezhet valamit a szinte teljesen elveszített ha nem is népszerűségéből, hanem az iránta érzett respektusból, és egy újjáalakult és Nagy Imre hagyományait folytató párt valamelyest népszerűségre tehet szert az elkövetkező választások előtt. Tehát ennek a tervnek a lényege az volt, hogy a forradalomról beszélve a refomkommunizmust rehabilitálják. Ez végig érezhető volt egyébként a temetés előkészületein, a cikkeken, a könyveken, amit kiadtak, az írásokon, de nem lehetett megakadályozni, hogy fellépjenek olyan csoportok és megjelenjenek olyan hangok, amelyek maradéktalanul egész 1956 rehabilitálását, tehát a névtelen forradalmárok, százak rehabilitását éppen olyan fontosnak, sőt még fontosabbnak tartották, mint a négy vagy öt vezetőét. Ez a gyászbeszédekben különösen látható volt, ahol a két legjobban beszélő, a két legszebb és a legfontosabb kérdésekre összpontosító beszéd Rácz Sándoré volt és Orbán Viktoré. De én most csak arra akarok ebben a vonatkozásban utalni, hogy Orbán Viktor a beszédében félreérthetetlen utalásokat tett arra, hogy a reformkommunisták nem sajátíthatják ki 1956-ot. Még egy momentumot megemlítenék: sok minden egyebet mondhatnék ebben az összefüggésben, például beszélhetnék arról, hogy a 301-es parcellát mintha helyettesíteni akarnák a 300-assal, ami azelőtt szemétdomb volt, most viszont egy gyönyörűen begyepesítet, utakkal ellátott díszsírhely, ahol jelenleg csak öt volt reformkommunista vezető fekszik, hiszen Nagy Imre lánya nem engedte az édesapja holttestét oda temetni, de ezzel csak azt akarom említeni, hogy volt egy másik megemlékezés-terv, amelyet a Történelmi Igazságtétel Bizottság megakadályozott. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 3. folyt.
|
Ezt több kisebb szervezet, köztük a Magyar Október Szabad Sajtó rendezte volna. - Hol? - A Hősök terén volt az eredeti terv, az után, hogy a hivatalos ünnepségek befejeződnek. - Gondolod azt, hogy a beszédekben elhangzott kijelentések, amelyek valamivel keményebbek voltak, mint az átlagosan szokásosak, meg fogják változtatni a kormány és az ellenzék - hogy így mondjam - közötti dialógus nívóját, formáját? - Hát a nívójára nem tudom, hogy milyen hatással lesz, vagy hogy lesz-e egyáltalában hatással. A tartalmát bizonyos értelemben megváltoztatják, hiszen ez a tegnapi temetés és mind az ott elhangzott beszédek, mind pedig az a körülmény, hogy maga a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is koszorút helyezett el a Nagy Imre sírjánál, tehát lényegében a Nagy Imre teljes politikai rehabilitálása megtörtént. Ez olyan mértékben megerősítette a pártban az amúgy is nagyon erős reformszárnyat, hogy én nagyon-nagyon kevés időt adok Grósz Károlynak és a párt ortodox szellemeinek akárcsak arra, hogy a párttagságon belül maradjanak. Így tehát egy új helyzet áll elő: az ellenzékben a nemzeti kerekasztalnál nemsokára már nem a fundamentalista - ahogy most itt Budapesten mondják - kommunista párt képviselői fognak ülni, hanem egy új megreformált párt képviselői. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 4. folyt.
|
Én ennek ellenére azt hiszem, hogy a tárgyalások lényegén ez nem sokat fog változtatni, hiszen a tárgyalások arról fognak szólni, hogy egy leendő választás hogyan történjék, és ha ezt valamilyen mádon előre meg lehet valamilyen alkuval kötni, akkor arról, hogy milyen hatalommegosztás legyen, magyarul: hány képviselői hely jusson a különböző mozgalmaknak és pártoknak, akárcsak Lengyelországban, ahol szintén ilyen megállapodás született. Ezt egyébként Magyarországon sokkal nehezebben lehet majd létrehozni. Ezek a tárgyalások hosszúak lesznek, de nem biztos, hogy az eredményét valóban a tárgyalások fogják megszabni. Lehet, hogy az más és sokkal titkosabb tárgyalásokon fog eldőlni. +++
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|