|
|
|
|
Kémek az NSZK-ban
|
Köln, 1989. június 17. (Deutschlandfunk, Könyvszemle) - A németországi Szövetségi Köztársaság két szemben álló tábor közé ékelődve a keleti titkosszolgálatok egyik legfontosabb céltáblája. Nem véletlenül. A nyugatnémetek ugyanis jelentős szerepet játszanak a NATO-ban, valamint az Európai Közösségben. Gazdaságuknak teljesítményekre képes, a tudományok és a kutatás területén a világ élvonalában járnak. Működési terület a Szövetségi Köztársaság. Kémkedés, szabotázs - ezzel a címmel jelent meg Friedrich-Wilhelm Slohmann könyve, melyben e téma jeles szakértője, a keleti titkosszolgálatok nyugatnémet területen folytatott kémtevékenységét vizsgálja. E nem mindennapi munkát Szabó Tamás mutatja be kedves hallgatóinknak. Friedrich-Wilhelm Slohmann idézi könyvében a szövetségi alkotmánybíróság definícióját, mely világosan megofgalmazza: a kommunista titkosszolgálatok arra törekednek, hogy egy másik állam ügyeit kifürkésszék és ily módon kapjanak átfogó képet az ország katonai, politikai, gazdasági, szellemi és morális erejéről. Ezt a megállapodást kiegészíti Slohmann azzal, hogy a kommunista világgal a kémkedés alatt nem csak az információk beszerzését értik, hanem egyúttal olyan politikai eszköznek tekintik, melyet a keleti vezetők a nyugati demokráciák elleni harcban vetnek be. Friedrich-Wilhelm Strohmann könyvének központi megállapítása, hogy a németországi szövetségi köztársaság megalaítása óta a keleti titkosszolgálatok egyik legfontosabb vadászterületének számít. Az enyhülés, a szembenálló tömbök egymáshoz való közeledése sem változtat ezen a tényen, mi több, a Varsói Szerződés tagállamai még fokozzák is kémtevékenységüket. Strohmann hatalmas mennyiségű forrásmunka, valamint számtalan könyv és folyóiratcikk alapján írta meg e munkát. A 443 konkrét eset bemutatása nem csak érdekes olvasmánnyá teszi a könyvet, hanem forrásjelleget is biztosít neki. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|