|
|
|
|
Szociáldemokrata vélemény a választási törvénytervezetről (1. rész) (OS)
|
1989. június 15., csütörtök - Az MSZDP Tanácsadó Kollégiumának keretében működő Közjogi Bizottság megtárgyalta az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezetet, s azzal kapcsolatban a következő álláspontot alakította ki. A tervezetet a képviseleti demokrácia intézményes feltételeinek kialakítására irányuló politikai egyeztető tárgyalásokon csak kiindulópontként lehet elfogadni, mivel az egyféle, alapvetően kormánypárti választási érdekeket megjelenítő megoldásokat fogalmaz meg. Az elkövetkező átmeneti időszakban a demokratikus jogállam intézményrendszerének megteremtése, az alkotmányozás feladatai az új Országgyűlést döntően pártpolitikai küzdelmek színterévé teszik. Ezért a társadalom politikai tagoltságát tükröző, pártrendszerű képviselet kialakítása indokolt. Az országgyűlési képviselőválasztásokon jelölésre a bejegyzett pártoknak kell jogot biztosítani éspedig egyenlő feltételekkel. A tervezetnek elsősorban az ellenzéki pártok indulását nehezítő szabálya az, hogy minden egyes jelölt állításához 600 választópolgár aláírásával megerősített támogatás szükséges. A jelölés komolyságát helyesebb lenne azáltal biztosítani, hogy a párttörvény a pártok bejegyzéséhez szigorúbb, például 1000 fős taglétszámot követel meg, de a választási törvény a jelöltállítást nehezítő vagy korlátozó szabályt nem tartalmaz. Független jelöltek állítása nemcsak azért nem kívánatos, mert a pártrendszerű képviselettel nehezen összegyeztethető, de mert lehetőséget ad - az ellenzék esélyeit rontva - csak látszólag független, valójában a hatalmon lévő párt érdekeit képviselő és különböző szervezetek által támogatott ismert személyek indítására. A tervezet az egyéni választókerületi megoldást preferálja, a lajstromos választást szűk körre szorítva (,,A,, változat szerint 50 fős országos lista), illetve részben látszólagos lajstromos választást javasol (,,B,, változat), ahol a töredékszavazatok a pártok erősorrendje szerint kerülnek elosztásra. A bizottság álláspontja szerint az egyéni választókerületi rendszer, valamint az, hogy a mandátummal le nem kötött szavazatok felett nem az azokat elnyert párt rendelkezik, az országos és helyi szinten is ismert politikusokkal, valamint az infrastruktúrát tekintve jelentős erőfölénnyel rendelkező kormánypártnak kedvez. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 11:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|