|
|
|
|
- A szovjet hadsereg helyzete - 5. folyt.
|
A fegyverek halmozódtak, és a stratégia a villámháború lett, támadással biztosított védelem. Ily módon a szovjet páncélos ütegek az Alpoktól Dániáig terjedő 450 mérföld hosszúságú fronton előrenyomulva 3-4 héten belül elérhették volna a La Manche csatornát és a Pireneusokat. Minden védelmi szónoklat ellenére ez a korábbi támadási időtartam felére csökkentését jelentette. A Szovjetunió készen állt a korszerű háborúra. 1984-ben Nyikolaj Ogarkov vezérkari főnök már megtervezte a nukleáris fegyverek nélküli hadviselést. Arra számított, hogy a NATO nem mer atomfegyvereket használni a sűrűn lakott európai területeken menetelő szovjet haderővel szemben. A Varsói Szerződésnek pedig nem lenne szüksége atomfegyverekre. Amikor Gorbacsov hatalomra került, már nehézkes, de hatalmas és jól megalapozott katonai rendet örökölt. A reguláris hadsereg létszáma jelenleg 5 és fél millió, a belügyminisztérium és a KGB alakulatait is beszámítva pedig megközelíti a 6 milliót. A Vörös Hadsereg több mint 53 ezer páncélossal, 48 ezer tüzérségi löveggel, 4 ezer 500 helikopterrel és 8 ezer 500 harci repülőgéppel rendelkezik, a stratégiai atomfegyver-állomány 1400 interkontinentális rakétából áll, de a hetven-egynéhány tengeralattjáró még 980-at hordoz a fedélzetén. A haditengerészetnek ezenkívül még 300 támadó és cirkáló rakétahordozó tengeralattjárója és közel 300 hadihajója van. A katonai kiadások összegét néhány miniszteren kívül mostanáig senki sem ismerte. A hadiipar szorosan összefonódott a polgárival, és - legalábbis Gorbacsov hatalomra jutásáig - teljes elsőbbséget élvezett. Nyugati becslések szerint a Szovjetunió hadikiadásai a nemzeti össztermelés 14, esetleg 20 százalékát teszik ki. Az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA szerint pontosan 16 százalékról volt szó. Moszkva állandóan azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy a hadiipar irányítása alatt áll, a Szovjetunió azonban maga a megtestesült hadiipar. (folyt.)
1989. június 9., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|