|
|
 |
|
 |
- Új Márciusi Front - 1. folyt.
|
Pontosabban, politikai klubok hálózata kíván lenni és mint
ilyen, viták, fórumok megrendezésével óhajtja szolgálni a helyi, a
regionális és az országos konfliktusok nyilvánosságát és toleráns
megoldását. Ám az sem az alapszabályból, sem a vitából nem világlott
ki, miért kell ezért egy szervezetté alakulnia, amikor pedig a
meglevő keretek között is megvan erre a lehetőség. Arról már nem is
szólva, hogy szerte Budapesten és az országban a legkülönbözőbb
szervezetek és csoportok rendeznek politikai vitákat hasonló
célokkal.
Ami az Új Márciusi Front működésének politikai tartalmát illeti,
az alapszabály bevezető része Vitányi Iván előadásával összhangban
így fogalmaz:
Tevékenységét általános érvényű elvek szabják meg. Ezek a
szabadelvűség, az erőszakmentesség, a demokrácia és a szociális
igazságosság. Célja olyan jogállam, garanciákkal rendelkező
demokratikus társadalom, amelyben a szocialista mozgalmak
egyenlőség- eszménye a politikai radikalizmus szabadság-tradícióival
egyesülve teremti meg a közjó és a gazdasági felzárkózás
feltételeit.
Nos, ez bármennyire rokonszenves, de túlságosan általános. Mi
választja el például a szociáldemokráciától, vagy a Szabad
Demokraták Szövetsége balszárnyától, vagy másfelől az MSZMP-ben
formálódó reformkörök elgondolásaitól? Pozsgay Imre üdvözlő
szavaiból nem kaptunk választ arra, miben áll a különbség az Új
Márciusi Front és a Pozsgay által kezdeményezett Mozgalom a
demokratikus Magyarországért céljai között. Az ugyan elhangzott,
hogy a két szervezet egymásnak természetes szövetségese, ám arról
senki sem szólt, hogy valami különbségnek is lennie kell, ami
különállásukat indokolja. Rövid, de ezúttal velőtlen felszólalásában
Bihari Mihály sem árulta ezt el.
Nyers Rezső, aki elmondta, hogy a politikai élet pártokban való
szerveződésével szembeni ellenszenv a politikai kultúra kezdetleges
voltának a jele és hogy ezt a ellenszenvet semmiképpen nem szabad
erősíteni, egyébként jobbára ugyancsak a tolerancia közhelyeit
hangoztatta. +++
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|