|
|
 |
|
 |
A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottságának állásfoglalása a polgári szolgálatról (1. rész) (OS)
|
1989. június 1., csütörtök - A bizottság, a honvédelmi
törvénynek a polgári szolgálattal kapcsolatos módosításával
összefüggésben, a következőket állapítja meg.
1. A lelkiismereti ok megalapozottságát vizsgáló bizottságok
életre hívása felesleges. A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi
Bizottsága úgy véli, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az
állampolgár minden indoklás nélkül választhatná a polgári
szolgálatot. A lelkiismereti okot vizsgáló bizottságok léte azonban
mindenképpen szükségtelen, hiszen eljárásuk rendjét úgyszolván
lehetetlen szabályozni, működésük bürokratikus és formális lenne.
Ezeknek a bizottságoknak a tevékenysége az állampolgárokat álszent
magatartásra szorítaná. A katonai hatóságok ügydöntő hatásköre a
bírói felülvizsgálat ellenére is problematikus, mert ilyen módon az
ügy első fázisában az érdekelt fél döntene.
2. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a polgári szolgálat
időtartama a sorkatonai szolgálat időtartamánál legfeljebb
egyharmaddal legyen hosszabb; családi és életvezetési okokból, tehát
a polgári szolgálat időtartama 24 hónap.
3. A polgári szolgálatot a tartalékos állomány részére is
biztosítani kell, mivel az 1989. január 10-i alkotmánymódosítás
indoklása kimondja: ,,A lelkiismereti és vallásszabadság
maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az
Alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit
módosítani. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot
lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára
szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi
kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék, ,, , mert
ennek a jognak a tartalékosoktól való megtagadása diszkriminációt és
a törvényen belüli ellentmondást jelent. A bizottság véleménye
szerint a tartalékosok polgári szolgálatának bevezetésére 2-3 év
türelmi idő után kerüljön sor az adminisztratív szervezeti kérdések
megoldására való tekintettel.
Javasoljuk, hogy polgári szolgálatot békében és háborúban
egyaránt lehessen teljesíteni. Háborúban tudniillik fennáll az
emberölés kényszere, így a lelkiismereti aggályok méginkább
érvényesülnek. A Jehova Tanúi gyülekezet tagjaival szemben a törvény
alkalmazása során különös tolerenciára van szükség. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|