|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló
törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő
Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra
válaszolt.
Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok
munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek,
észrevételeikkel, javaslataikkal a törvénytervezetek kialakítását
segítették. A törvénymódosítás előkészítése során tisztában voltak
azzal, hogy minden döntés egyszerre szolgál és sért érdekeket, arra
törekedtek, hogy minél többek érdekét képviseljék. Az előkészítés
során számosan megvitatták a törvénytervezeteket, így a
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának testületei, a megyei
területi szövetségek, országos szakmai fórumok, a Parlament több
bizottsága, az Országgyűlés agrárszektora, valamint az alternatív
szervezetek véleményét is kikérték. Ezeken a fórumokon a
hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett
gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is.
Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe
hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaaba felhívta a
figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági
termelésnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van.
Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek
helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább
az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak
milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A
mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő
különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is
éppenhogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. Véleménye
szerint a jobbítás lehetősége is ebből az alaphelyzetből indulhat ki.
Ám, ha csak az árak emelésében látnánk az agrárjövedelmek
növelésének módját, akkor például a képviselőknek is ki kell tudni
állniuk a választópolgárok elé az üzemi jövedelmeket gyarapító, az
állampolgár zsebébe nyúló intézkedések mellett. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|