|
|
|
|
Magyar-csehszlovák viszony - 11/1. folyt.
|
A hírek hallatán jó volna tudni, mi igaz belőlük. Kétségtelen, hogy Magyarország és Csehszlovákia között ezekben a napokban a politikai feszültség tetemes, és ez a feszültség természetesen nemcsak a vízlépcsőnek köszönhető, hanem más politikai problémáknak: a nemzeti kérdésnek és annak ténynek, hogy míg Magyarország - bár zökkenőkkel - a demokrácia felé látszik haladni, addig Csehszlovákia az ellenkező irányban mozdulatlan. Felvetődik az a kérdés, hogy ezzel a tárgyalással tulajdonképpen milyen irányban tett lépést a magyar diplomácia. Az is kérdés, hogy mivel a jelek szerint a kártérítés ezúttal nem került szóba, nem sikerült-e a megnyugtatás túlságosan jól. - Felmerül itt még egy kérdés, ha már a kérdések sorozatánál tartunk: mit kell véleményed szerint ma tennie a magyar független szervezeteknek, a magyar független környezetvédőknek a jelenlegi helyzetben Németh Miklós miniszterelnök prágai tárgyalásai után? - Az a véleményem, hogy a demokratikus pártoknak, a független szervezeteknek, elsősorban a környezetvédőknek meg kell próbálniuk először is megbízható információt szerezni ezeknek a tárgyalásoknak a tartalmáról és a magyar kormány voltaképpeni szándékairól. Ha ezek a szándékok olyan bizonytalanok, amilyeneknek a hírek alapján tűnnek, akkor mindenképpen arra kellene törekedni, hogy egyértelmű kötelezettségvállalásra késztessék a kormányzatot és ehhez meg kell próbálni szövetségeseket szerezni külföldön is, elsősorban Ausztriában, ahol a közvéleménynek van módja szabadon megnyilvánulni. Még azt sem zárnám ki a lehetőségek közül, hogy a bontakozó cseh ellenzéket szintén meg lehetne kérni szövetségesül, hogy világossá váljék a cseh és szlovák közvélemény előtt: a magyar környezetvédelmi, sőt kisebbségi aggályok nem a cseh és a szlovák nép ellen irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|