|
|
|
|
Kezdeményezés az 1780-as címer visszaállítására Pécsett
|
1989. május 22., hétfő - A pécsi címerbizottság az 1780-ban kiadott barokk címer visszaállítását ajánlotta a tanácsnak. A szakértők szerint ugyanis ez a város egyetlen olyan címere, amely jogfolytonosságot és történelmi folyamatosságot is képvisel. Mária Terézia és II. József együttesen adományozta abból az alkalomból, hogy az addig püspöki fennhatóság alatt álló Pécs szabad királyi város lett, s növekedett az önállósága.
Az utóbbi időben több alkalommal, több fórumon szóvá tették a pécsi polgárok a városi címer és zászló ügyét. A jelenlegi címerrel ugyanis elégedetlen a közvélemény. Nem őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette meg a címer főmotívumává. A címerbizottság számításba vett más lehetőségeket, így például régi pécsi pecsétek ábrázolásait és a pécsi püspökök címerképeit is. Ám ezek egyike sem állja a versenyt a barokk címerrel. Az első magyar egyetem régészeti ásatása során előkerült egy szép Anjou-liliomos címer. Ezt pedig azért nem ajánlja a bizottság, mert ha bebizonyosodik, hogy valóban az 1367-ben alapított egyetem címere, akkor annak használatára a Janus Pannonius Tudományegyetem formálhat jogot. A címerbizottság által visszaállításra javasolt barokk címert ötágú korona díszíti, középen a Mecseket szimbolizáló hegycsúcs és a város stilizált képe látható, két oldalán a hűség és a szorgalom allegorikus alakjai állnak. A bizottság javaslatot tett a város zászlajára is. A jelenlegi halványkék színű zászlónak - a mostani címerhez hasonlóan - nincsen hagyománya, helyette a régi kék-sárga színű zászló használatát ajánlják a szakértők. (MTI)
1989. május 21., vasárnap 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|