|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (2.rész)
|
Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését a teljes pártdemokrácia jellemezze. Szükségesnek tartják a reformkörök a névváltoztatást. Az új névben tükröződjön a megújult párt demokratikus szocialista jellege. Ezután Keserű Imre, a szentesi reformkör tagja szólt hozzá, aki kijelentette: ma Magyarország forradalmi léptékű feladatok előtt áll. Az MSZMP-tagoknak két választásuk van. A fordulat - ellenük, vagy velük - mindenképpen végbe megy. A reformkörök úgy határoztak: nem hagyják, hogy az MSZMP ebből a fordulatból kimaradjon. A híd szerepét szeretnék betölteni a hatalom, valamint a párt és a társadalomnak a fordulatban érdekelt erői között. Nem nevezhető szocializmusnak az a rendszer, amely Lukács Györgyöt, József Attilát, Nagy Imrét, Heller Ágnest, Alexander Dubceket, Bihari Mihályt, Király Zoltánt, Biró Zoltánt, Lengyel Lászlót, ezeket a reformistákat kivetette magából - mondta. Ugyanakkor ezek az emberek példáját is jelentik annak, hogy a demokratizmus és a szocializmus eszmerendszere összeegyeztethető. Eljött az idő arra, hogy a sztálini modellt végérvényesen és visszavonhatatlanul megszüntessük. A modellváltás azonban csakis békés körülmények között mehet végbe - hangsúlyozta Keserű Imre. A nagygyűlésen felolvasták a tanácskozásnak az Ellenzéki Kerekasztal levelére adott válaszát, amelyben egyebek között a reformkörök kimondják: a jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak a társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás sikerre vitelében. A fő felelősséget annak a pártnak kell vállalnia, amelynek negyven évi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi válságba juttatta. Az útkeresés után most a reformok teljes körű megvalósításának időszaka következett el - jelentette ki Nyers Rezső, akit a hallgatóság nagy tapssal köszöntött a pódiumon. Rámutatott: nem forradalomra, hanem forradalmár szellemű és forradalmár bátorsággal végrehajtandó strukturális reformokra van szükség. Utalt arra is, hogy a magyar szocialista mozgalomban 1953 óta jelen vannak a reformtörekvések, s ilyen kezdeményezések történtek 1956-ban és 1968-ban is. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|