|
|
 |
|
 |
Válasz a hallgatóknak
|
Válasz a hallgatóknak BBC --------------------- London, 1989. május 14. (Mackó László György) Leírva: 1989. május 15.
Vasárnapi panoráma
Köszönet a kedves hallgatóknak leveleikért és
telefonüzeneteikért. Válaszaink végén lediktáljuk levélcímünket.
Üzenetrögzítőnk telefonszámát talán már most is érdemes bemondani,
mely londoni szám: 379-63-26.
Kezdjük talán néhány telefonüzenettel. Egy genfi magyar
hallgatónknak Tamás Gáspár Miklós szerda hajnali első adásunkban
elhangzott esszéje tetszett nagyon. Azt mondja: - Jó lenne
meghallgatni még egyszer, vagy nyomtatásban látni. Ugyancsak
tetszett a Spectatorban megjelent cikke, amelyet pár nappal ezelőtt
olvastak fel. Igaz és érdekes volt. Köszönöm szépen.
- Mi köszönjük. Az esszé megismétlésére pedig szorítottunk is
időt a ma késő esti Kaleidoszkóp összeállításunkban.
Csöng a telefon.
- Halló?
- Egy nyugat-európai magyar szeretne hozzászólni Mackó László
György május 5-iki rovatához. A Környezetünk című kéthetente,
pénteken jelentkező rovatról van szó. A korábbi nyilatkozatok arra
is utaltak, hogy a nagymarosi vízlépcső megrongálása esetén
Budapestet árvíz önti el. (folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- A témáról a rovatban nyilatkozott Lipták Béla professzor, bár
az interjúból ezúttal ez a szempont kimaradt. Így folytatja
hallgatónk:
- Ha ez így van, akkor nem értem, hogyan lehet még arról
vitatkozni, hogy melyik építkezési megoldás a gazdaságosabb a
továbbiakban? Ha a Duna víze majd a budapesti Petőfi szobor
talpazatát nyaldossa, akkor ott nem lesz tüntetés.
- A nagymarosi gát építkezésének témájával más műsorainkban is
már sokat foglalkoztunk és bennük az árvízveszély kérdése is
szerepelt. Mindenesetre a téma aktualitása miatt érdemes ismét
felhívni a figyelmet erre az eshetőségre is.
Egy másik telefonálónk 11-ikén reggel így üdvözölt bennünket:
- Jó reggelt hölgyeim és uraim
Felébredtek már? Ma csütörtök
van, 11-ike és közlöm magukkal, hogy vasárnap, 7-ike óta nincs adás
reggel és este 7-kor a 231 méteres hullámhosszon. De azért maguk
továbbra is bemondják, ahelyett, hogy maguk figyelmeztették volna rá
a hallgatókat előtte való este. További jó alvást kíván egy bonni
hallgató. By.
- Gúnyos kérdése sajnos jogos. Bizony nem ébredtünk fel időben,
és május 7-ikén nem javítottuk ki az adások elején és végén
beolvasott szövegekben szereplő hullámhosszokat. Mulasztásunkért
elnézést kérünk minden kedves hallgatónktól. Tudnánk néhány
hihetőnek is elfogadható magyarázatot felhozni, de ne
mentegetődzünk. Bonni hallgatónknak köszönjük, hogy felébresztett
bennünket.
Tisztázzuk tehát: május 7-ike óta a középhullámon csak a hét
közben fél 7-kor sugárzott első reggeli adásunkban, valamint késő
este 11-kor kezdődő műsorunkban jelentkezünk. (folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Válasz a hallgatóknak - 2. folyt
|
Többi adásunk szeptember 23-ikáig csak rövidhullámon hallható.
De most más: érdekes levelet kaptunk Csehszlovákiából, mely
nemzetiségi kérdéssel foglalkozik, különösen a magyar tévé egy
műsorára reagálva. A budapesti rádió és tévé dolgai persze ránk nem
tartoznak, viszont a hallgató valójában nem pusztán konkrétan bírál
egy műsort, hanem átfogóbb álláspontot is előterjeszt és egyenesen
hozzánk is fordult. A következőkkel kezdi:
- Tisztelt Szerkesztőség
Azért fordulok Önökhöz, mert Önöket
tartom a külföldi rádiók közül a legtárgyilagosabbnak. Erről
meggyőződtem már a háború idején, amikor az angol rádiót hallgattuk.
Önök szoktak tartani kerekasztal műsort, amelyben különböző
problémákat szoktak fejtegetni. Erről, amiről most írok, nemigen
hallottam.
- Levélírónk a nemzetiségi problémákra utal. Ezekkel persze
sokat foglalkozunk és foglalkoztunk szombati kerekasztal műsorunkban
is, az viszont igaz, hogy ritkán hallani olyan véleményt, melyet
kedves hallgatónk minden bizonnyal magánszemélyként képvisel. Ez a
hallgatónk mellékelte annak a levélnek a másolatát is, melyet
feltehetően az eredeti címzettnek, a magyar tévé munkatársának,
Chrudinák Alajosnak is elküldött. Ez a levél a következőkkel
kezdődik:
- Volna egy pár megjegyzésem az Ön csehszlovákiai Panorámájához.
Az köztudott tény, hogy az itteni magyarságnak, mint kisebbségnek a
Masaryk-köztársaság alatt nagyon jó dolguk volt. Aztán jött a háború,
ami mindent elrontott. (folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
Azután megint következett javulás, és meg vagyok győződve arról,
hogy az itteni magyarságnak - a környező országokat nézve - itt van
a legtöbb joguk. Az együttélés a szlovákok és az itteni magyarok
között jó, és még jobb volna, ha nem volnának az Önhöz hasonló,
ellentéteket szító emberek.
- Majd lejjebb ezt írja: - Önnek nem tűnt fel?
Mármint a magyar tévé munkatársának.
- Nem tűnt fel, hogy a környező országok közül pont
Magyarországnak nincsenek nemzetiségi problémái? Miért? Mert
Magyarország megoldotta azzal, hogy minden nemzetiséget
elmagyarosított és hű magyar állampolgárrá nevelt.
- Még lejjebb a levélben: - Nem szabad elfelejteni, nemcsak a
magyarok körül forog a világ. Más népnek is vannak jogai, s mindenki
csak annyi jogot érdemel, amennyit másnak megad.
- A levélíró különös asszociációval is él: - Hitler is egyszer
elkezdett valamit. Mindent kizárólag német szempontból szemlélt.
A levélíró nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ki számít magyarnak,
és nagy fontosságot tulajdonít sok generációra visszamenően a
származásnak. A Chrudinák Alajosnak szóló levél alján ez áll:
- Azért csak úgy, szeretném tudni a maga nemzetiségi származását.
Egész jó magyar lett magából
Aláírás: egy jóakarója. (folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
Idézzünk még a konkrétan nekünk címzett,
csatolt levélből is. Ebben meg a Szabad Európa Rádió egy műsorában
véleményt mondó résztvevő megnyilatkozását bírálja, és azt mondja, hogy
meg kellene
magyaráznia az illetőnek, hogyha Csehszlovákiában lábbal tapossák a
nemzetiségi jogokat, akkor Magyarországon hogy tapossák, arra nem
lehet találni kifejezést. De ezt úgy látszik, nem meri megmondani
senki.
Remélem kedves levélírónk megengedi, hogy összegezzem
mondanivalóját. Ha jól értem, lényegében a következőket mondja:
a Magyarországgal szomszédos országokban, Csehszlovákiában van a
legjobb dolga a magyaroknak. A magyarok durvábban tiporják el a
nemzetiségi jogokat, mint a csehszlovák állam. Azt is lényeges
kérdésként veti fel, hogy ki számít magyarnak, mert szerinte nem
igazi magyar, akinek ősei között más nemzet fia vagy lánya is
voltak, és ezt bizonyítéknak hozza fel arra, hogy a magyarok mindig
is erőszakkal magyarosítottak és magyarosítanak ma is.
Kíváncsiak vagyunk, hogy a többi kedves hallgatónk, levélírónk
általános megállapításaihoz mit szól? Hangsúlyozzuk, hogy nem más
adók műsorához kérünk hozzászólást, hanem a levélből idézett
általános véleményhez.
De most más: A fordulat éve című dokumentumsorozatunk kézírata
iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Az igényeket feljegyeztük, és
amint a kézírat elhagyja sokszorosító nyomdánkat, megküldjük
hallgatóinknak. (folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Válasz a hallgatóknak - 5. folyt.
|
A késedelemért elnézésüket kérjük, nem egészen magyar
osztályunkon múlott. Kis aggodalommal közlöm, hogy júniusra ígérték,
hogy végre elkészülnek a nyomtatványok. Az angol nyelvleckék
szövegére vonatkozó kéréseket pedig továbbítottuk az illetékesnek:
Tordai Vilmosnak.
Végül szeretnénk megköszönni jászapáti hallgatónk kedvességét,
aki a Rádió Évkönyv az 1947-es évre című kiadványból kimásolta
nekünk az "Itt London" című cikket, mely a BBC-vel foglalkozik.
Hallgatónk több műsorunkat dícséri, és külön említi, hogy rendkívül
érdekelné a rádiócsillagászat.
- A rádiócsillágaszatra bizonyára lesz alkalom a csütörtöki
Csillagok között című rovatban.
- Címünk: BBC, Magyar Osztály, London, WC-2-4-PH Anglia. A Műsor
24 órájában rendelkezésükre álló üzenetrögzítőnk telefonszáma: -
379-63-26.
- Továbbra is várjuk kedves leveleiket és telefonüzeneteiket.
+++
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|