|
|
|
|
Grósz Károly megbeszélései - A szaktanácsadó tájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 12., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a nemzetközi kerekasztal-konferencia résztvevői tiszteletére adott fogadáson jó hangulatú beszélgetést folytatott több párt képviselőjével. A véleménycseréről Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai szaktanácsadója elmondta: valamennyi küldöttség elismerően szólt az MSZMP kezdeményezéséről, arról, hogy sokoldalú tanácskozást tartsanak Európa jövőjéről. Többen a párt politikai bátorságát, találékonyságát emelték ki. A konferencia eddigi munkája alapján úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt eljönni Budapestre, hasznosnak bizonyult az eszmecsere. Sokan úgy fogalmaztak: ha az MSZMP vállalkozik e gondolat továbbvitelére, ők partnerek lesznek a megbeszéléseken.
Szinte valamennyi vendég érdeklődött a magyarországi belpolitikai események iránt, a kérdések túlnyomó többsége erre vonatkozott. Jelentősnek tartották azt a gesztust, hogy a tanácskozás nemcsak külpolitikai kérdésekről szóló eszmecserére adott lehetőségeet, hanem fórumot is rendezett az MSZMP, amelyen a magyar belpolitikáról, gazdaságról is hallhattak információkat. Többen beszámoltak arról, hogy módjuk volt magyarországi politikai szervezetek, most alakuló pártok képviselőivel találkozni. A finn delegáció például a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt helyzetéről tájékozódhatott. Mások látogatást tettek a Hazafias Népfrontnál. A beszélgetések során felvetődött: az MSZMP komolyan gondolja-e a többpártrendszert? Grósz Károly válaszában kitért arra, hogy ezt a kérdést magyarországi partnerei közül is sokan feltették már. Kijelentette: az MSZMP stratégiának tekinti a többpártrendszert, a Magyarországon alakuló pártokkal való együttműködést. Hozzátette azonban, hogy az együttműködési szándékot nem a szavak döntik el, hanem elsősorban a gyakorlat, az együttélés. A főtitkár többször is hangsúlyozta, hogy a nemzet, a haza túlélése a pártok, a társadalom és a politikai élet különböző erőinek összefogását igényli. A Finn Szociáldemokrata Párt képviselője azt kérdezte: vajon valóságos-e az a politikai pezsgés, amit a magyar társadalomban tapasztaltak, vagy ez csak a felszin? Grósz Károly elmondta: a megújulás igénye az egész társadalmat áthatja. Tény azonban, hogy a politikai mozgások, a viták túlnyomóan az értelmiség körében bontakoznak ki. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly megbeszélései - A szaktanácsadó tájékoztatója (2. rész) Az MSZMP nagyra értékeli, hogy a magyar értelmiség tevékenysége aktivabbá vált, ugyanakkor tetten érhetőek bizonyos
|
negatívumok is, hiszen az emberek óhatatlanul a felszinen megjelenő véleményekre figyelnek. Grósz Károly e dialógusok során is megerősítette: az MSZMP ezentúl is figyelembe veszi a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiség tömegeinek véleményét, ezért a főtitkár a közeljövőben több találkozót tervez a munkásosztály, a parasztság képviselőivel. Érdekes beszélgetés alakult ki a jugoszláv párt küldötteivel. Grósz Károly elmondta, hogy véleménye szerint jobban ki kell használni azt a tény, hogy Magyarországot és Jugoszláviát 5OO kilométeres közös határ köti össze. Több magas szintű találkozóra, sokrétű politikai, gazdasági együttműködésre van szükség. Rámutatott, hogy a magyar-jugoszláv kapcsolatok kiválóan illeszkednek az összeurópai folyamatba. Kérdésre reagáva szólt arról is, hogy az MSZMP koncepciója fokozatosan alakul. A vitába bekapcsolódó finn és más vendégek megjegyezték: egy sokszínű politikai életben, különösen a nagy változások idején természetes, hogy a pártok álláspontja fokozatosan, az események hatására is fejlődik. A spanyol szocialisták képviselői úgy fogalmaztak, hogy a mostani és a következő egy-két évben szerzett tapasztalatok igazán majd a későbbiekben, az 1995 utáni időszakban hozzák meg gyümölcsüket. Az NSZK-ból érkezett vendégek azt firtatták, hogy a Munkásőrség hogyan illeszkedik a mai politikai gyakorlathoz? A főtitkár emlékeztetett a KB legutóbbi állásfoglalására, amely szerint a Munkásőrséget korszerű funkciókkal, irányítási rendszerrel, de meg kivánjuk őrizni. Utalt arra, hogy minden országban vannak önkéntes védelmi szervezetrek, s arra is, hogy a Munkásőrség egyik nagy értéke a kollektív szellem, amelyre nagy szükség lenne a mai helyzetben. Ugyancsak NSZK-beli érdeklődést követően hangzott el, hogy hazánkban az alkotmányozási folyamattól függetlenül, törvényben kívánjuk biztosítani a nemzetiségek jogait, lehetőségeit, s ez vonatkozik a Magyarországon élő németekre is. (MTI-Kun Erzsébet)
1989. május 12., péntek 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|