|
|
|
|
A magyar szociáldemokráciáról
|
1989. május 10., szerda - A Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1948-as egyesülése valójában az MSZDP erőltetett beolvasztása volt, bár nem szabad a nemzetközi körülményeket figyelmen kívül hagyni. A második világháború utáni kelet-európai fejlődés máig ható óriási hibája volt a szociáldemokrácia felszámolása - hangzott el szerdán azon az előadáson, amelyet az MSZMP Budapesti Bizottsága rendezett a szociáldemokráciáról a Villányi úti oktatási közponban. Az előadó - Varga Lajos, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa - az MSZDP történetét áttekintve rámutatott: az 1922-ben kötött Bethlen-Peyer egyezményt hiba paktumnak nevezni, mert ennek révén jutott parlamenti képviselethez a Szociáldemokrata Párt. Emlékeztetett arra, hogy abban az évben az MSZDP az országgyűlési választásokon Budapesten 43 százalékot kapott, míg 1945-ben - szintén a fővárosban - a szociáldemokraták és a kommunisták együtt is alig kaptak ennél több voksot.
A modern magyar történelemben egyedül a szociáldemokrata párt képvisel egyfajta folyamatosságot a szocialista gondolkodás kialakításában. Ezt eddig azért nem tudatosították a közvéleményben - hangsúlyozta az előadó -, mert a kommunista történetírás úgy vélte: az MSZDP nem töltötte be azt a szerepet, hogy a munkásosztály pártja legyen. Varga Lajos rámutatott: a szociáldemokrata mozgalon nem rövid távú sikerre épített, hanem arra a stratégiai célra, hogy megvédje a munkás-érdekeket. Szerinte helytelen, hogy az MSZMP - amely egyesült pártnak mondja magát - szervezeti szabályzatában 1918-tól számítja a párt létét, mert a szocialista folyamat már 1890-ben az MSZDP megalakulásával megindult. Végezetül szólt arról is, hogy az MSZDP belső szervezeti élete a demokratizmusra épült. Véleménykülönbségek, áramlatok, irányzatok voltak a pártban, de sosem cimkéztek, és az anarchia is ismeretelen fogalom volt. (MTI)
1989. május 10., szerda 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|