|
|
 |
|
 |
Piacgazdaság, versenyszabályozás - Medgyessy Péter előadása a szegedi vándorgyűlésen (1. rész)
|
1989. május 5., péntek - A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának gazdaságstatisztikai és üzemgazdasági szekciója, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete rendezésében kétnapos vándorgyűlés kezdődött pénteken Szegeden, az ifjúsági házban. A piacgazdaság és a versenyszabályozás kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson ,,a piacgazdaság feltételei és perspektívái Magyarországon,, címmel Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartott megnyitó előadást. Visszatekintve a magyar gazdaság elmúlt évtizedére, hangsúlyozta, hogy a válság gyökerei a hetvenes évek elejére-közepére nyúlnak vissza. A számunkra katasztrofális következményekkel járó folyamat összefüggött az akkori idők felerősödött reform-ellenes intézkedéseivel. Néhány olyan súlyos gazdaságpolitikai hibával is, amelyek öröksége - bármilyen döntés szülessék is - a jelen gazdaságvezetést és természetesen a mostani generációt terheli.
A legközelebbi múlt is ellentmondásos - mondotta a
miniszterelnök-helyettes. A részleges gazdasági reformokat az időről
időre rendszerint késleltetetten végrehajtott engedmények
jellemezték. A sokat emlegetett strukturaváltáshoz, a válságból való
kilábalás tartós megalapozásához nem jutottunk közelebb. A
gazdaságban a pazarlás, a fokozódó műszaki-technikai lemaradás ma
már a széles közvélemény számára érzékelhető mindennapi tény. Nem
pusztán szófordulat, hogy válságról és nem kritikus, válságközeli
helyzetről beszélünk.
Fel kell végre ismernünk, hogy a gazdaságra leszűkített, s azon
belül végrehajtott részleges, felemás reformokkal nincs esély arra,
hogy megállítsuk a világ perifériájára sodródásunkat - hangoztatta
az előadó, majd beszélt arról; úgy a holtpontról való kimozduláshoz
szükséges strukturaváltást olyan körülmények között kell
megindítani, amikor viszonylag rövid idő - 1991-92 - áll
rendelkezésre az eladósodási folyamat megállítására. Ez nem zárja
ki, hogy gazdaságunk versenyképesebbé tételéhez külső erőforrásokat
vegyünk igénybe; ez azonban csak müködő tőke lehet és nem hitel.
Azért is támogatják a nemzetközi vegyesvállalatok alapítását vagy
külföldi tőke részvételét gazdaságunk újjáépítésében, mert az
élénkülő nemzetközi érdeklődés új külföldi piacokat tárna fel.
(folyt.köv.)
1989. május 5., péntek 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|