|
|
|
|
1989. május 1-je (34. rész) - Népliget, ellenzéki kerekasztal fórum
|
A szolidaritási nagygyűlés után folytatódott a független szakszervezetek majálisán részt vevő pártok és mozgalmak bemutatkozása a Jurta Színhházban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglalók megismerkedhettek a Magyar Függetlenségi Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZMP budapesti reformköre elképzeléseivel. A program keretében kétórás fórumon mutatkozott be az Ellenzéki Kerekasztal. Az érdeklődők kérdéseire Magyar Bálint (SZDSZ), Bruszt László (FSZDL), Ruttner György (MSZDP), Lezsák Sándor (MDF), Kövér László (Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Hardi Péter (FKgP), Zétényi Zsolt (BZSBT) és Kónya Imre (Független Jogász Fórum) válaszolt. Kónya Imre elöljáróban megállapította: az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte mérföldkő azon az úton, amely az ország gazdasági és politikai válságból való kilábalásához vezet. Kiemelte: a gazdasági zuhanás megállításához elengedhetetlenül szükséges a rendszerváltozás. Ezt közvetlenül, szabad választások révén a magyar nemzetnek kell megvalósítania. Egy, az ellenzék tömegkommunikációs lehetőségeire vonatkozó kérdésre elhangzott, hogy előbb-utóbb valamennyi párt saját lapot kíván megjelentetni. A Néppárt például Szabad Szó címmel júniusban politikai hetilapot indít, az MSZDP heti-, majd napilappá szeretné fejleszteni a ,,Szocdem Népszavát,,, amelynek első példánya május 1-jén jelent meg, s hetilappá kíván átalakulni az eddig szamizdatként megjelenő ,,Beszélő,,. Ruttner György a legfontosabb tömegkommunikációs eszköznek a televíziót nevezte, s azt mondta, hogy független televízió létrehozásán fáradoznak, amelyben valamennyi szervezet kifejthetné nézeteit. Több kérdés érkezett a választásokkal kapcsolatban. Az Ellenzéki Kerekasztal összes résztvevőjének egyöntetű véleménye: olyan választási törvényre van szükség, amely garantálja a társadalomnak a szabad választás lehetőségét. Véleményük szerint a törvényt ne az Igazságügyi Minisztérium készítse el, hanem az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal kétoldalu megbeszélésein alakítsák azt ki. Felvetődött, hogy a következő választások nemzetközi ellenőrzéssel folyjanak. Erre az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint van lehetőség. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 20:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|