|
|
|
|
1989. május 1-je (13. rész) - Budapest, az MSZDP nagygyűlése
|
A többi párttól és alternatív szervezettől is elkülönülve nagygyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Népligetben. Rendezvényükön - melyen mintegy négyszázan vettek részt - megjelent több nyugat-európai szociáldemokrata párt képviselője is. Révész András, az MSZDP elnöke - a naggygyűlés első szónokaként - nagy nyomatékkal szólt a szociáldemokrata mozgalomban rejlő erőről, megállapítva, hogy a szociáldemokraták Európa csaknem valamennyi államában vezető szerepet töltenek be, sok helyütt pedig kormányzó pártként vesznek részt a politikai életben. Úgy vélekedett, hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt lesz a szociáldemokratáké. A külföldi testvérpártok képviseletében először Gunnar Stenarv, a száz éves múltra visszatekintő Svéd Szociáldemokrata Párt külügyi titkára szólt az egybegyűltekhez. Egyebek közt kifejtette: a szociáldemokrácia által elképzelt társadalmi berendezkedés egyaránt jelent gazdasági és politikai demokráciát. Ugyanakkor a szociáldemokraták elsőrendűen fontosnak tartják a szociális kérdéseket, annál is inkább, mert - mint mondotta - a szociális problémákat sem a kommunizmus, sem a modern kapitalizmus nem képes maradéktalanul megoldani. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében Heinz Fischer üdvözölte a lehetőséget, hogy a magyarországi testvérpárt képviselői szabadon ünnepelhetik e hagyományosan szociáldemokrata ünnepet. Utalt arra is: amennyiben Magyarországon megvalósul a békés átmenet egy demokratikus, plurarista alapokon szerveződő társadalomba, akkor ez történelmi tettként értékelhető. Peter Glotz, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának alelnöke azt hangsúlyozta: itt az ideje, hogy ismét egységes Európában gondolkodjunk, végérvényesen el kell vetni a vasfüggöny idejétmúlt elméletét. Budapest, Prága és Varsó igenis európai városok - mondotta. A Francia Szocialista Párt üdvözletét a negyven esztendővel ezelőtt emigrált Filipovics Tamás tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek. Egy egységesülő Európa gondolata jegyében ő is arról szólt: Magyarországnak esélye van arra, hogy bekapcsolódjék az európai gazdasági és politikai folyamatokba. Erre garanciaként említette azokat a jelenlegi tárgyalásokat, amelyek nyomán remélhetőleg Magyarország állandó résztvevője lehet az Európa Tanács üléseinek. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|