|
|
|
|
Az MSZMP-nek jó esélyei vannak egy választás megnyerésére - Pozsgay Imre Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. április 24., hétfő - Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága hétfőn saját salgótarjáni székházában kibővített ülést tartott, amelyen Devcsics Miklós, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatót időszerű bel- és pártpolitikai kérdésekről. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is, aki a többi között rámutatott: vannak, akik a pártban ma lépten-nyomon megnyilvánuló vitát olyan széthúzásnak tekintik, amelytől félteni kell a pártot, tartani kell attól, hogy a nézetkülönbségek pártszakadást eredményeznek. Pozsgay Imre szerint azonban e viták természetesek, hiszen a párton belül sokan keresik a kiutat jelenlegi válságos helyzetünkből. Nyílt vitájuk sokkal inkább erőforrása, eszköze a közös út megtalálásának, mint a hibák eltakarása, a viták elfojtása. Ez utóbbi vitte egyébként az elmúlt évtizedek során zsákutcába a pártot. Voltaképpen - mutatott rá - ez volt Kecskemét egyik nagy tanulsága is, ahol még azok a reformerek is, akik a pártszakadás elkerülhetetlenségével érkeztek a reform-műhely tanácskozására, a vita során felismerték, a vélemények nyílt ütköztetésével, a címkézés, leszólás nélküli vitakultúra meggyökereztetésével folytatni lehet és kell is a harcot a párton belül, a párt célkitűzéseiért. Hogy melyek ezek a célkitűzések, erre a kérdésre a Politikai Bizottság tagja egyértelműen válaszolt: csak olyan reformot támogathatunk, amely a szocializmus megerősödését hozza magával, amely esélyegyenlőséget, emberi egyenlőséget jelent, mégpedig a tulajdonbirtoklás olyan formái közepette, ahol a közösségi tulajdon jelöli ki a vegyes- és magántulajdon helyét. De nem jogi szankciókkal és privilégiumokkal, hanem a tőkemozgás törvényszerűségeit követve.
Arról szólva, hogy az újjászülető pártnak milyen elveket és magatartást kell követnie a közeljövőben, a többi között kiemelte: a pártnak programjával és egész tevékenységével fel kell készülnie a rá váró választási küzdelemre. Erre képesnek kell lennie, mert ellenkező esetben tagjai el fogják hagyni. Pedig ez a párt nagy erővel rendelkezik még szorongatott helyzetében is. Hátránya az a felelősség, amiért az elmúlt 40 esztendőért tartozik, de előnye, hogy ennek ellenére elkötelezett százezreket tömörít magába. Olyan politikai és szellemi gazdagságot tudhat magáénak, amellyel meg lehet nyerni a következő választásokat, s amelynek kormányzati bázisa még jobb is lesz a mostaninál. (folyt.köv.)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|