Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Szovjet csapatkivonás - Sajtótájékoztató (2. rész)

Az APN szovjet sajtóügynökség kérdésére válaszolva Matvej
Burlakov elmondta, hogy a Magyarországról kivont csapatok személyi
állományának egy részét - a szolgálati idő letöltésétől függően -
leszerelik, a többiek pedig más-más alakulatoknál folytatják
szolgálatukat. A kivont harci technika egy részét megsemmisítik,
illetve a népgazdaságban hasznosítják. Több ujságíró - köztük a
Szabad Európa Rádió tudósítója - a Magyarországon maradó csapatok
létszámáról érdeklődött. A déli hadseregcsoport parancsnoka annyit
mondott, hogy a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó
alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig
csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató
kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek
a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, miszerint az idegen
területeken állomásozó csapatainak kivonását tűzi ki célul 2000-re.
A mostani csökkentés is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió meglépte
az első lépést; ,,a labda a másik térfélen van,,.

    A Magyar Rádió kérdése nyomán elhangzott, hogy a kivonások után
magyar kézbe kerülő létesítményekről - minden egyes épületről -
pontos műszaki felmérést készítenek, s ennek alapján határozzák meg
azok értékét. Az adatokat összegzik, majd a kormány elé terjesztik.
Minden gazdasági jellegű kérdésben a kormány hoz döntést.

    A katonai jellegű tájékoztatókon eleddig szokatlan,
kombinációkon alapuló kérdést tett fel a Kapu című folyóirat
ujságírója. Arról érdeklődött: egy esetleges külföldi-,
konkrétabban: román - agresszió esetén a Magyarországon maradó
szovjet csapatok beavatkoznának-e a konfliktusba. Mórocz Lajos az
elméletieskedő kérdésre válaszolva katonai szempontból kizártnak
tartotta egy esetleges román támadás lehetőségét. Azt sem tartotta
elképzelhetőnek, hogy a szovjet csapatok beavatkoznának egy ilyen
jellegű konfliktusba. (MTI)


1989. április 21., péntek 18:46


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD