Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (1. rész)

1989. április 16., vasárnap - Az elmúlt időszakban számos fórumon és a sajtóban is élesen bírálták és bírálják a politikai vezetést, nem utolsó sorban a kormányt. A Magyar Televízió politikai magazinja, A HÉT Németh Miklós miniszterelnököt kérte arra, hogy a televízió nyilvánossága előtt fejtse ki véleményét a kormány tevékenységéről, a további elképzelésekről, illetve az utóbbi időben közfelháborodást kiváltott döntések hátteréről.

Németh Miklós elöljáróban utalt a kormány szakértelmét bíráló,
lemondását, összetételének megváltoztatását sürgető nyilatkozatokra,
állásfoglalásokra, sőt, egyértelműen vitatta, illetve
visszautasította ezeket. Ezekkel összefüggésben hangsúlyozta: az
ország jelenlegi helyzetéből nem jelentenek kiutat a puszta
személycserék, ezért nem tartja reálisnak, hogy a kormány visszaadja
mandátumát.

    Álláspontjának hátterét megvilágítva kifejtette: a jelenlegi
kormány vállára olyan, több évtizedes örökség nehezedik, amely nagy
felelősséget ró a kormányfőre, az államminiszterekre és mindazokra,
akik az ország sorsának jobbrafordításán munkálkodnak. Ez a kormány
követett el kisebb-nagyobb hibákat az elmúlt 5 hónap alatt, de
összességében az a szándék vezérelte, hogy az országot elmozdítsa a
holtpontról. Lehet, hogy ez nem sikerült - mondotta -, de ezzel
együtt sem értek egyet azzal, hogy ez a kormány egészében nem
alkalmas a problémák megoldására. Mindezzel együtt olyan
következtetésekre jutottam, amelyek eredményeként az országgyűlés
májusi ülésszakán jelentős kormányátalakításra kérek felhatalmazást
a parlamenttől - jelentette ki. Egy kérdés kapcsán, utalva a
bizalmi, illetve bizalmatlansági indítványra vonatkozó
törvénytervezetre, aláhúzta: meggyőződésem, hogy a kormányzat
működőképességét, annak hatékonyságát nem szolgálná az a
törvénytervezetben megfogalmazott lehetőség, hogy egyes miniszterek
ellen külön-külön is lehessen bizalmatlansági indítványt benyújtani.

    A kormányzati munka jövőjére vonatkozó elképzeléseit felvázolva
hangoztatta: radikálisan tovább kell haladni a párt és az állam
szétválasztásának útján. Magyarán: a párt vezető testületei csak a
hosszú távú stratégiai kérdésekkel, az irányvonal meghatározásával
foglalkozzanak, a konkrét döntések, a részletek kimunkálása azonban
a kormányzat feladata legyen. Példaként említette a nemzetközi
pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás rendszerének új
alapokra helyezését. (folyt. köv.)


1989. április 16., vasárnap 22:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (2. rész)

Kiemelte: a kormány ma még korántsem egy összkormányzati,
összgazdasági, össztársadalmi feladatok kifejezését hordozó
testület. Ennek feltételeit munkastílusának, munkamódszerének,
személyi összetételének megváltoztatásával lehet megteremteni.

    Áttérve a most formálódó kormányprogramra leszögezte: nem
létezik olyan kibontakozás, olyan elmozdulás a jelenlegi politikai,
gazdasági és erkölcsi válságból, amely mindenki tetszését elnyeri. A
kormánynak olyan reformprogramot, olyan reformcentrumot kell
kialakítania, amelyet nem csupán az MSZMP megújulást akaró erői
támogatnak, hanem amellyel a társadalom minden cselekvőképes rétege
egyetért. Ebben az értelemben a közeljövő legfontosabb feladata egy
új közmegegyezés, egy új társadalmi konszenzus kialakítása. Ezzel
összefüggésben rámutatott: az lenne a kívánatos, ha a parlament
ellenőrzésével és a társadalom nyilvánossága előtt készítenék elő a
helyzet elemzését, a rövid és hosszabb távra szóló programok
összeállítását. Annak a véleményének adott hangot, hogy csak a
társadalommal egyyüttműködve, a társadalomban meglévő különböző
politikai és érdekcsoportok véleményének meghallgatása után lehet
olyan programot, feladattervet kialakítani, amely mögé
felsorakoztatható a cselekvőképes erők többsége. Ez a munka
megkezdődött egy új kormányzati stratégia kialakításával.

    A kormány legutóbbi intézkedéseiről szólva felhívta a figyelmet
arra, hogy a társadalom ezekben - az utóbbi évtizedek
mulasztásainak, súlyos és hibás döntéseinek következményeként - nem
a kitörés lehetőségét szolgáló lépéseket látja, hanem a korábbi
irányvonal - a politikai stabilitás - folytatását, s ez bizalmát
csökkenti, türelmetlenségét növeli. A politikai stabilitás sokak
számára még ma is azt jelenti, hogy a társadalmi béke érdekében
senkinek az érdeke nem sérthető, egy-egy intézkedés nyomán mindenki
jól jár. De hiszen - hangoztatta - éppen ez a felfogás, ez a
politikai gyakorlat vezetett oda, hogy az ország súlyosan
eladósodott, s ebből a helyzetből csak egy radikális, határozott
reformprogram meghirdetésével és mielőbbi megvalósításával lehet
kilábalni.

    Noha egy súlyos helyzetből való kitörés nem egyszerűen hangulat
vagy megítélés kérdése, a jövőben el kell kerülni azokat a
döntéseket, amelyek nem számolnak a társadalom reagálásával -
állapította meg. A kormánynak olyankor is határozottnak kell lennie
és érvényt kell szereznie döntéseinek, amikor tudja, hogy ezzel
érdekeket sért. (folyt. köv.)


1989. április 16., vasárnap 23:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (3. rész)

Ezt követően részletesen szólt a gyógyszeráremelésről, a
vámrendeletről, illetve az autópálya-használati díj bevezetéséről.
Mint mondotta: a gyógyszerrendelet bevezetése valóban szerencsétlen
körülmények között történt, ám a kormány már menet közben is
dolgozott olyan módosító intézkedéseken, amelyek azóta életbe
léptek, enyhítendő az anomáliákat. Ezzel együtt is helyesnek
tartotta azt, hogy a gyógyszerellátásban és forgalmazásban
felszámolják a korábbi pazarlást, az árakban ismerjék el a
költségeket. Ezt alapiránynak tekintve vizsgálatokat folytatnak a
konkrét megoldások érdekében.

    A vámrendelettel kapcsolatban kifejtette: a világútlevél
bevezetésének következményeit az akkori döntéshozók nem mérték fel
teljes egészében. Ma pedig választani kellett: engedi-e a kormány
veszélybe sodorni az ország deviza-, valutaegyenlegét, tőkés
áruforgalmi és fizetési mérlegét, vagy közgazdasági módszerekkel
közbelép. A kormány ez utóbbi módszert választotta - ám, mint Németh
Miklós elismerte - a bevezetés körülményei és ütemezése
,,csapnivalóan rossz,, volt.

    Az autópálya-használati díj bevezetését a kormány
kényszerhelyezete szülte. Ezzel kívántak pénzalapot teremteni az
autóutak javítására és újabbak építésére. Ez azonban olyan döntés
volt, amely felülvizsgálatra szorul: szó van az időpont
elhalasztásáról, a napijegyről, illetve rövidebb időszakra szóló
használati díj megállapításáról, de az sem kizárható, hogy a kormány
a felülvizsgálat eredményeként visszavonja ezt a határozatát.

    Végezetül hangsúlyozta: a hosszú távú célok eléréséhez nem elég
a könyörtelenség, a kormánynak elvi kötelessége, hogy határozott
legyen egy program felvállalásában és végrehajtásában. Erre megvan
az elszántsága - mondotta. Ezt a programot júniusban terjeszti a
kormány az országgyűlés elé. E program keretét a korszerű társasági
törvény alkotja, tartalmát, a tulajdonlás konkrét módjait azonban
mielőbb ki kell dolgozni. Annak a hármas követelménynek kell eleget
tenni, hogy álljanak rendelkezésre források a gazdaság szerkezetének
átalakításához, hogy megőrizzük fizetőképességünket és hogy azoknak
jusson jövedelem, akik termelnek, akik többet teljesítenek. Nem
elegendő tehát a helyzet hiteles felvázolása, meg kell tudni
határozni a kitörés irányait és pontjait is - húzta alá Németh
Miklós. (MTI)


1989. április 16., vasárnap 23:53


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD