|
|
|
|
Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (1. rész)
|
1989. április 16., vasárnap - Az elmúlt időszakban számos fórumon és a sajtóban is élesen bírálták és bírálják a politikai vezetést, nem utolsó sorban a kormányt. A Magyar Televízió politikai magazinja, A HÉT Németh Miklós miniszterelnököt kérte arra, hogy a televízió nyilvánossága előtt fejtse ki véleményét a kormány tevékenységéről, a további elképzelésekről, illetve az utóbbi időben közfelháborodást kiváltott döntések hátteréről.
Németh Miklós elöljáróban utalt a kormány szakértelmét bíráló, lemondását, összetételének megváltoztatását sürgető nyilatkozatokra, állásfoglalásokra, sőt, egyértelműen vitatta, illetve visszautasította ezeket. Ezekkel összefüggésben hangsúlyozta: az ország jelenlegi helyzetéből nem jelentenek kiutat a puszta személycserék, ezért nem tartja reálisnak, hogy a kormány visszaadja mandátumát. Álláspontjának hátterét megvilágítva kifejtette: a jelenlegi kormány vállára olyan, több évtizedes örökség nehezedik, amely nagy felelősséget ró a kormányfőre, az államminiszterekre és mindazokra, akik az ország sorsának jobbrafordításán munkálkodnak. Ez a kormány követett el kisebb-nagyobb hibákat az elmúlt 5 hónap alatt, de összességében az a szándék vezérelte, hogy az országot elmozdítsa a holtpontról. Lehet, hogy ez nem sikerült - mondotta -, de ezzel együtt sem értek egyet azzal, hogy ez a kormány egészében nem alkalmas a problémák megoldására. Mindezzel együtt olyan következtetésekre jutottam, amelyek eredményeként az országgyűlés májusi ülésszakán jelentős kormányátalakításra kérek felhatalmazást a parlamenttől - jelentette ki. Egy kérdés kapcsán, utalva a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítványra vonatkozó törvénytervezetre, aláhúzta: meggyőződésem, hogy a kormányzat működőképességét, annak hatékonyságát nem szolgálná az a törvénytervezetben megfogalmazott lehetőség, hogy egyes miniszterek ellen külön-külön is lehessen bizalmatlansági indítványt benyújtani. A kormányzati munka jövőjére vonatkozó elképzeléseit felvázolva hangoztatta: radikálisan tovább kell haladni a párt és az állam szétválasztásának útján. Magyarán: a párt vezető testületei csak a hosszú távú stratégiai kérdésekkel, az irányvonal meghatározásával foglalkozzanak, a konkrét döntések, a részletek kimunkálása azonban a kormányzat feladata legyen. Példaként említette a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás rendszerének új alapokra helyezését. (folyt. köv.)
1989. április 16., vasárnap 22:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (2. rész)
|
Kiemelte: a kormány ma még korántsem egy összkormányzati, összgazdasági, össztársadalmi feladatok kifejezését hordozó testület. Ennek feltételeit munkastílusának, munkamódszerének, személyi összetételének megváltoztatásával lehet megteremteni. Áttérve a most formálódó kormányprogramra leszögezte: nem létezik olyan kibontakozás, olyan elmozdulás a jelenlegi politikai, gazdasági és erkölcsi válságból, amely mindenki tetszését elnyeri. A kormánynak olyan reformprogramot, olyan reformcentrumot kell kialakítania, amelyet nem csupán az MSZMP megújulást akaró erői támogatnak, hanem amellyel a társadalom minden cselekvőképes rétege egyetért. Ebben az értelemben a közeljövő legfontosabb feladata egy új közmegegyezés, egy új társadalmi konszenzus kialakítása. Ezzel összefüggésben rámutatott: az lenne a kívánatos, ha a parlament ellenőrzésével és a társadalom nyilvánossága előtt készítenék elő a helyzet elemzését, a rövid és hosszabb távra szóló programok összeállítását. Annak a véleményének adott hangot, hogy csak a társadalommal egyyüttműködve, a társadalomban meglévő különböző politikai és érdekcsoportok véleményének meghallgatása után lehet olyan programot, feladattervet kialakítani, amely mögé felsorakoztatható a cselekvőképes erők többsége. Ez a munka megkezdődött egy új kormányzati stratégia kialakításával. A kormány legutóbbi intézkedéseiről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom ezekben - az utóbbi évtizedek mulasztásainak, súlyos és hibás döntéseinek következményeként - nem a kitörés lehetőségét szolgáló lépéseket látja, hanem a korábbi irányvonal - a politikai stabilitás - folytatását, s ez bizalmát csökkenti, türelmetlenségét növeli. A politikai stabilitás sokak számára még ma is azt jelenti, hogy a társadalmi béke érdekében senkinek az érdeke nem sérthető, egy-egy intézkedés nyomán mindenki jól jár. De hiszen - hangoztatta - éppen ez a felfogás, ez a politikai gyakorlat vezetett oda, hogy az ország súlyosan eladósodott, s ebből a helyzetből csak egy radikális, határozott reformprogram meghirdetésével és mielőbbi megvalósításával lehet kilábalni. Noha egy súlyos helyzetből való kitörés nem egyszerűen hangulat vagy megítélés kérdése, a jövőben el kell kerülni azokat a döntéseket, amelyek nem számolnak a társadalom reagálásával - állapította meg. A kormánynak olyankor is határozottnak kell lennie és érvényt kell szereznie döntéseinek, amikor tudja, hogy ezzel érdekeket sért. (folyt. köv.)
1989. április 16., vasárnap 23:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (3. rész)
|
Ezt követően részletesen szólt a gyógyszeráremelésről, a vámrendeletről, illetve az autópálya-használati díj bevezetéséről. Mint mondotta: a gyógyszerrendelet bevezetése valóban szerencsétlen körülmények között történt, ám a kormány már menet közben is dolgozott olyan módosító intézkedéseken, amelyek azóta életbe léptek, enyhítendő az anomáliákat. Ezzel együtt is helyesnek tartotta azt, hogy a gyógyszerellátásban és forgalmazásban felszámolják a korábbi pazarlást, az árakban ismerjék el a költségeket. Ezt alapiránynak tekintve vizsgálatokat folytatnak a konkrét megoldások érdekében. A vámrendelettel kapcsolatban kifejtette: a világútlevél bevezetésének következményeit az akkori döntéshozók nem mérték fel teljes egészében. Ma pedig választani kellett: engedi-e a kormány veszélybe sodorni az ország deviza-, valutaegyenlegét, tőkés áruforgalmi és fizetési mérlegét, vagy közgazdasági módszerekkel közbelép. A kormány ez utóbbi módszert választotta - ám, mint Németh Miklós elismerte - a bevezetés körülményei és ütemezése ,,csapnivalóan rossz,, volt. Az autópálya-használati díj bevezetését a kormány kényszerhelyezete szülte. Ezzel kívántak pénzalapot teremteni az autóutak javítására és újabbak építésére. Ez azonban olyan döntés volt, amely felülvizsgálatra szorul: szó van az időpont elhalasztásáról, a napijegyről, illetve rövidebb időszakra szóló használati díj megállapításáról, de az sem kizárható, hogy a kormány a felülvizsgálat eredményeként visszavonja ezt a határozatát. Végezetül hangsúlyozta: a hosszú távú célok eléréséhez nem elég a könyörtelenség, a kormánynak elvi kötelessége, hogy határozott legyen egy program felvállalásában és végrehajtásában. Erre megvan az elszántsága - mondotta. Ezt a programot júniusban terjeszti a kormány az országgyűlés elé. E program keretét a korszerű társasági törvény alkotja, tartalmát, a tulajdonlás konkrét módjait azonban mielőbb ki kell dolgozni. Annak a hármas követelménynek kell eleget tenni, hogy álljanak rendelkezésre források a gazdaság szerkezetének átalakításához, hogy megőrizzük fizetőképességünket és hogy azoknak jusson jövedelem, akik termelnek, akik többet teljesítenek. Nem elegendő tehát a helyzet hiteles felvázolása, meg kell tudni határozni a kitörés irányait és pontjait is - húzta alá Németh Miklós. (MTI)
1989. április 16., vasárnap 23:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|