Rendszerváltás és az MTI

	SZDSZ-közgyűlés (1. rész)
1989. április 16., vasárnap - Megkezdődött a Szabad Demokraták Szövetsége közgyűlésének második fordulója Budapesten a Corvin moziban vasárnap délelőtt. A tanácskozáson várhatóan elfogadják a szövetség programját. A programtervezet feletti vita a közgyűlés első - március 19-ei - fordulójában kezdődött meg. A közgyűlésen előljáróban Eőrsi István szólt arról, hogy aggasztó a gazdaság szerkezetváltásának késlekedése, a struktúraváltás még nem történt meg, és a lakosság terhei egyre növekednek. Bírálta a kormány legutóbbi intézkedéseit, köztük az autópálya-használati díj tervezett bevezetését, a vámrendeletet. Az SZDSZ programjáról szólva kiemelte, hogy ennek célja összebékíteni a reálpolitikát a morállal. A közgyűlés ezután három nyilatkozatot fogadott el. Az első nyilatkozat szakértői kormány felállítását indítványozza. Kiemeli: az SZDSZ szerint nincsenek meg a feltételek a választások előrehozatalára, illetve koalíciós kormány megalakítására. Ugyanakkor a jelenlegi kormányintézkedések azt mutatják, hogy a kormány bizonytalan, nem képes feladatait ellátni. Épp ezért javasolják, hogy a választásokig hátralevő egy évig az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alapján áthidaló megoldásként nevezzenek ki szakértői kormányt. Ennek elnöke a jelenlegi államminiszterek valamelyike lehetne. A kormánytagok között - a kül- és a honvédelmi miniszter kivételével - ne legyenek sem az MSZMP tagjai, sem más független szervezet képviselői. Ugyancsak nyilatkozatatot fogadtak el Magyarország helyéről a szövetségi rendszerben címmel. E dokumentum kiemeli, hogy az SZDSZ magáénak vallja Magyarország semlegességének elérését. Szembe kell nézni azonban azzal a realitással, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagja. A kiválás nem valósítható meg egyoldalú kilépéssel. Ehhez nemzetközi tárgyalások szükségesek. A dokumentum ugyanakkor felveti: hazánk szorgalmazzon olyan nyilatkozatot a VSZ-ben, hogy a szövetségnek nincs joga a tagországok belügyeibe beavatkozni. Ugyancsak feladatként fogalmazták meg: Magyarország indítványozza, hogy hozzanak határozatot a Brezsnyev-doktrina elítéléséről. A harmadik határozat az MSZMP és a társadalmi szervezetek vagyonával foglalkozik. Ez a dokumentum követeli, hogy haladéktalanul zárolják az MSZMP, a KISZ és a többi hasonló társadalmi szervezet ingatlanvagyonát. Ne lehessen mód arra, hogy ezeket értékesítsék. (folyt. köv.) 1989. április 16., vasárnap 10:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	SZDSZ-közgyűlés (2. rész)
Az így felszabaduló üdülőket, oktatási intézményeket fordítsák oktatási célokra. A nyilatkozat ugyancsak leszögezi, hogy a HNF a többpártrendszerben elveszti jelenlegi funkcióját. Emiatt felszabaduló helyiségeit adják bérbe a megalakult független szervezeteknek. (folyt. köv.) 1989. április 16., vasárnap 11:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	SZDSZ-közgyűlés (3. rész)
Ezt követően Tamás Gáspár Miklós olvasta föl azt az állásfoglalást, amely aggodalommal szól a Kelet-Európában terjedő önző nacionalizmusról. A dokumentum üdvözli és szolidaritásáról biztosítja a Ceausescu-rendszer ellen nyílt levélben fellépő hat román vezetőt, valamint Doina Corneát, az emberi jogok romániai érvényesüléséért küzdő tanárnőt. Ugyancsak nyugtalanságát fejezi ki a szlovákiai magyarság romló helyzete miatt, valamint azért, hogy a szerb alkotmánymódosítás fenyegeti a Vajdaságban élő magyar nemzetiség autonómiáját. A közgyűlés szintén támogatásáról biztosította azt az állásfoglalást, amely üdvözli a szombaton megalakult Phlaribé cigány nemzetiségi szervezetet. Ez a dokumentum hangsúlyozza: az SZDSZ itthon és külföldön egyaránt elutasítja a sovinizmust és a fajgyűlöletet. A nyilatkozatok elfogadása után megkezdődött az SZDSZ programtervezetének megvitatása. Göncz Árpád módosító javaslatot tett arra, hogy a programban szerepeljen az SZDSZ-nek a nemzetről és a magyarságról való felfogása. Ezután Tölgyessy Péter ismertette azokat a változtatásokat, amelyek a programtervezetnek az alkotmány-koncepcióval összefüggő elképzeléseire vonatkoznak. Egyebek közt kiemelte: az alkotmányba kell foglalni azt, hogy pert indíthassanak az ellen, aki a környezetet szennyezi. A résztvevők elvetették, hogy a programban szerepeljen az SZDSZ álláspontja a címerről, illetve a halálbüntetés eltörléséről. E témák megvitatását ugyanis nem támogatta kétharmados többség. A közgyűlés végül is az ismertetett módosításokkal együtt elfogadta a programtervezet alkotmányozással összefüggő fejezetét. A programtervezet első részének megvitatása után Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja az MDF nevében üdvözölte az SZDSZ közgyűlésének résztvevőit. Egyebek közt kiemelte a két szervezetnek azt az együttműködési készségét, amellyel az Ellenzéki Kerekasztal megalakítását elősegítették. Az Ellenzéki Kerekasztalról Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője adott tájékoztatást a közgyűlés résztvevőinek. Elmondta: az ellenzék vélemény- és érdekegyeztetésére létrejött fórum eddig négy ülést tartott. Sikeresnek nevezte, hogy a tömörülésben nincs megosztottság a tagszervezetek között, jellemző a konszenzuskészség, annak ellenére, hogy a fórum tagszervezeteinek nézeteit a sokszínűség jellemzi. Rámutatott: az ellenzéki kerekasztal legfontosabb feladatának a politikai játékszabályok kialakítását tekinti a jövő évre tervezett választásokig. (folyt.köv.) 1989. április 16., vasárnap 19:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	SZDSZ-közgyűlés (4. rész)
Céljuknak tekintik, hogy a kerekasztal jogosultságot szerezzen a törvényelőkészítésben való részvételre. Elképzeléseik szerint erre az MSZMP és társult szervezetei, valamint az Ellenzéki Kerekasztal kétoldalú tárgyalásain adhatnának lehetőséget. A déli szünet után a közgyűlés résztvevői megkezdték az SZDSZ gazdasági és szociálpolitikai programjának megvitatását. A gazdasági programtervezethez érkezett módosításokról Juhász Pál, az SZDSZ Tanácsának tagja adott tájékoztatást. A leglényegesebb változtatásnak minősítette, hogy a módosított tervezet nagyobb hangsúlyt helyez arra az intézményfejlesztésre, amely lehetővé teszi a magántulajdon versenyképessé válását az állami tulajdonnal szemben. Bauer Tamás, az SZDSZ Tanácsának tagja a gazdasági válság kezelésével kapcsolatos SZDSZ-elképzelésekről beszélt. Alapkérdésnek minősítette a közkiadások tehermentesítését, ezen belül a nagyberuházások felülvizsgálatát. Kiemelte: a jelenlegi helyzetben nem szabadna új, a költségvetésre jelentős többletterhet hárító nagyberuházások elkezdését vállalni. Solt Ottília, az SZDSZ ügyvivője a gazdasági és a szociálpolitikai koncepció összefüggését hangsúlyozta. Több javaslatot tett a lakosság egyes rétegeinek elszegényedését feltartóztató lépésekre. Egyebek közt szorgalmazta, hogy az SZDSZ szólítsa fel az alternatív szervezeteket szociális célú önszerveződések megalakítására. Indítványozta, hogy segítsenek az olyan, 70 éven felüli személyek, illetve három- vagy többgyermekes családok nyilvántartásba vételében, amelyek jogosultak lennének az ingyenes gyógyszerellátásra. Ugyancsak szorgalmazta, hogy segítsenek az üresen álló lakások felmérésében. A közgyűlés a kiegészítéseket követően módosításokkal együtt elfogadta a gazdasági és szociálpolitikai programot. Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvivője az alapszabály egyik pontjának módosítására tett javaslatot, amit a résztvevők elfogadtak. Ennek lényege: minden, tíznél több tagot tömörítő SZDSZ-csoport legyen jogi személy. Ugyancsak bejelentette: az alapszabály átalakítására szeptemberben újabb közgyűlést hívnak össze. A tanácskozás résztvevői ezután elfogadták az átmenet politikai programját, majd Tölgyessy Péter terjesztette elő a választójogról szóló módosított programtéziseket. Javasolta, hogy a Parlament négyszáz képviselőből álljon. Közülük háromszázat egyéni választókörzetben válasszanak meg, száz hely sorsa pedig a pártok közötti versenyben dőljön el. A közgyűlés ezt a felvetést szótöbbséggel elfogadta. A tanácskozás végén a résztvevők együttesen szavaztak a teljes programról, amelyet 13 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadtak. (MTI) 1989. április 16., vasárnap 19:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »