|
|
|
|
Városavató ünnepség Nagykállón - Németh Miklós beszéde (2.rész)
|
Beszédének további részében a kormány gazdasági és gazdaságpolitikai tevékénységének megújítására irányuló erőfeszítésekről szólt. Elmondta: - A stagnálás leküzdése érdekébén a kormány gazdaságpolitikai programjában jelentős szerephez jutott a gazdasági erőforrásokhoz való hozzájutás: a bérek és az import nagy mértékű liberalizálása. Ennek párosulnia kell a gazdaságban működő tulajdon- és érdekviszonyok egyértelmű tisztázásával és intézményesülésével. Emiatt most mind a hosszabb távra szóló reformmunkálatok, mind az aktuális gazdaságpolitikai teendők középpontjába állítottuk a tulajdoni reform mielőbbi véghezvitelét. Ez a gazdaság minden szektorát érinti, ebben rejlik a kulcsa a hazai agrárszektor megújulásának is. - A tulajdoni reform - az eddigi tapasztalatok alapján azonban nehezebben halad előre, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az akadályok most valóban nem politikai, ideológiai természetűek, bár olykor a helyi, illetve a személyes érdekek védelme ideológiai, politikai nyomás formáját ölti. A külföldi működő tőke bevonásával összefüggésben vagy a kereskedelmi egységek tervezett privatizációjával kapcsolatban nem ritkán hallani olyan, a demagógia elemeit sem nélkülöző megfogalmazásokat, hogy kiárusítjuk az országot, felszámoljuk az állami tulajdont. - Valójában arról van szó hogy a közgazdaságilag racionálisan működő tulajdonosi rendszerben a tulajdonosnak - legyen az az állam valamilyen intézménye, vállalat, társaság, vagy hazai, illetve külföldi magánszemély - természetes joga, hogy tulajdona szervezésénék irányításának módját meghatározza és az irányítást végző személyeket megválassza. Annak pedig Magyarországon sem gazdasági, sem politikai realitása nincsen, hogy a hazai, vagy külföldi magántulajdon dominánssá váljék, ezért felesleges is ezzel riogatni az embereket. - A kormány a vállalkozások élénkítésévél, a tulajdonviszonyok, mindenekelőtt a közösségi, állami, illetve szövetkezeti tulajdon korszerűsítésével kívánja a gazdaság megélénkülését, a gazdasági szerkezet korszerűsödését elősegíteni. Ezek a gondolatok állnak a kormány most kidolgozás alatt álló új stratégiájának középpontjában - hangsúlyozta a miniszterelnök. Az ünnepi tanácsülésen köszöntötték az új város első szülöttjét, Budaházi Nórát, valamint legidősebb polgárát, Mikó Bertalant, aki augusztusban tölti be 100. életévét. Nagykálló leendő testvérvárosa, az NSZK-beli Manzingen képviselője ugyancsak köszöntette a város lakosságát. (folyt.köv.)
1989. április 8., szombat 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|