|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága javaslata az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak emlékművére (OS)
|
Budapest, 1989. április 7., péntek - Gyászunk és szolidaritásunk jeléül emlékművet kívánunk állítani az 1956-os forradalmat követő megtorlás valamennyi áldozatának, akiket Magyarország történetében példátlan méretű bosszúhadjárat során halálos ítélettel fosztottak meg életüktől. Többségük a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában, jeltelen sírban nyugszik. Közöttük van Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke, akit 1958. június 16-án végeztek ki. Vélhetően itt ásták meg a sírt Angyal Istvánnak is, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport parancsnokának, aki a halálos ítélet kihirdetése után fogalmazott búcsúlevelében azt kívánta, ,,nagy, rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt tértünk meg,,. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága feladatának tekinti - és ennek mindjárt megalakulásakor hangot is adott -, hogy közös mementó állíttassék a méltatlanul elföldeltek és feledésre ítéltek emlékére. Úgy gondoljuk, megérett az idő arra, hogy a mintegy háromszáz áldozat nevét kőbe véssük a jelen és az eljövendő nemzedék számára. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ebben a szellemben kíván a közeljövőben pályázatot hirdetni az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak. Az emlékmű ideiglenes alapkövét az 1956-os vértanuk újratemetésekor, 1989. június 16-án helyezzük el. Az emlékmű felállítását - amennyiben ez lehetséges - 1990. június 16-ára tervezzük a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. A pályaműveket a magyar képzőművészet szakértőiből és a szellemi élet más területeinek néhány képviselőjéből álló zsűri bírálja el. A beérkező pályamunkákból 1989 őszén kiállítást rendezünk, a zsűri ezután hozza meg döntését. A munka menetében, a pályázat kiírásában és a pályaművek elbírálásában a Történelmi Igazságtétel Bizottsága a legteljesebb nyilvánosságot kívánja biztosítani. A pályázat kiírására április végén kerül sor. Történelmi Igazságtétel Bizottsága (OS)
1989. április 7., péntek 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|