|
|
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A budapesti Moszkvai Napok programsorozatának részeként csütörtökön szovjet és magyar politikusok, akadémikusok, neves tudományos szakemberek részvételével elméleti-tudományos szeminárium kezdődött az MSZMP budapesti Propaganda és Művelődési Központjában.
A szekcióüléseket megelőző plenáris ülésen Jurij Karabaszov, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának titkára elöljáróban a rendezvénysorozat eddigi eseményeit összegezte, sikeresnek ítélve azokat. Ugyanakkor egyetértett a Vecsernaja Moszkva című lapban megjelent kritikával is, amely szerint a budapesti lakosság nem vesz részt aktívan a rendezvényeken. A most kezdődő szemináriummal összefüggésben kiemelte, hogy az tulajdonképpen folytatása a két főváros közötti hagyományosan jó kapcsolatoknak. Vitaindítójában rámutatott: a történelem kanyargós útjain elméleti-politikai koncepciók nélkül egyszerűen nem érthetők meg a társadalmi folyamatok. A gazdaság egészségesebb működtetése reform nélkül elképzelhetetlen, ehhez számos tudományos kérdésre kell választ adni. Ezek közé sorolta a gazdasági ösztönző rendszer kidolgozását, illetve azt, hogy a szocializmusban milyen tulajdonviszonyok érvényesüljenek. Jurij Karabaszov kifejezte meggyőződését, hogy a peresztrojkát a gazdaság átalakítása nélkül nem lehet megvalósítani. Szólt arról is, hogy a Szovjetunió a demokratikus változások útján halad. Ezek egyikeként a választási rendszer reformját jelölte meg, mint mondta, Moszkva eddig soha nem látott választási hadjárat színtere volt. A lakosság körében a legnépszerűbb jelöltek a peresztrojka hívei voltak, azok a személyek, akik radikális nézeteikről ismertek. Fontosnak tartotta a párt népszerűségének erősítését, a párton belüli demokrácia szélesítését, illetve a politikai kultúra növelését. Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára a szeminárium lényegét összefoglalva hangoztatta: semmi sem pótolhatja a nyílt eszmecserét, az őszinte szót, s e viták során nem szentségtörés a kritika sem. Ma, amikor az emberek töprengenek, nem egyszer elbizonytalanodnak, semmi sem lehet fontosabb, mint világosan kijelölni a pártértelmiség feladatát. Hangoztatta, hogy a társadalomépítés azon modellje, amely nálunk is meghonosodott, mára működésképtelenné vált. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:43
|
Vissza »
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (2. rész)
|
A változtatás elkerülhetetlen, s ez nem egyszerűen reformot jelent, hanem átfogó fordulatot, politikai, gazdasági, kulturális, szellemi értelemben egyaránt. Az MSZMP ennek szükségességét felismerte - mondta Barabás János, ugyanakkor kijelentette: a pártnak nincs kész forgatókönyve a fordulatra. Rámutatott: az MSZMP a válságos időszakban igyekszik talpraállni, kezdi újraszervezni saját erőit, hogy a fordulat élére álljon. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalására utalva szólt a többpártrendszer bevezetésének kérdéseiről, emlékeztetve a KB értékelésére: az áttérést politikailag nem lehet, adminisztratív eszközökkel pedig nem kívánja a párt megakadályozni. A Budapesti Pártbizottság titkára elmondta azt is, hogy folyamatban van a történelmi múlt értékelése, a párt hosszú távú stratégiai programjának kidolgozása, illetve az MSZMP teljes szervezeti átépítésének koncepcionális újragondolása. Barabás János a többpártrendszer bevezetésével összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy a politikai kultúra viszonylag alacsony szintje miatt sok, a hatalomért acsarkodó kis párt jellemzi majd a hazai viszonyokat. kifejezte meggyőződését: ,,az MSZMP-n kívül nincs olyan politikai erő a felszínen, amely ugyancsak szocializmust akarna, csak más módon.,, A Budapesti Pártbizottság titkára hangoztatta: az MSZMP meg akarja nyerni a következő választásokat, modern politikai párttá kíván válni, amely meghatározott politikai programért harcol. Fontosnak tartotta, hogy a párt tagjait a program és ne valamiféle elvont világnézeti elkötelezettség szervezze. Az MSZMP egyesült párt - e ténynek a mai körülmények között újra növekszik jelentősége. A tagfelvételi, -toborzási filozófia meghatározásához át kell értékelni a hagyományos osztály-kategóriákat. Az MSZMP a kisemberek pártja kíván lenni, azoké, akik bérből és fizetésből élnek, alkalmazottak, munkások, parasztok, szakértelmiségiek. Gazdasági kérdéseket érintve hangoztatta, hogy a KGST-t csak a nemzetgazdaságok reformjára alapozva lehet működőképessé tenni. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (3. rész)
|
Ennek korlátait látva inkább a kétoldalú együttműködések javítását szorgalmazzuk azokkal a szocialista országokkal, amelyek a nemzetgazdaság reformját hozzánk hasonlóan képzelik el, valósítják meg - mondta végezetül Barabás János. A plenáris ülést követően a politikai szekcióban részt vevők véleményt cserélnek egyebek között a szocialista társadalom demokratizálódási folyamatáról, a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a tömegkommunikációs eszközök pártirányításáról, az ideológia formáinak és módszereinek megújításáról, a szocializmus fejlődésében tapasztalható általános törvényszerűségekről és sajátos vonásokról. Egy másik csoportban a tervgazdálkodás és a piac kölcsönhatásait, a tulajdonviszonyok alakulását, az árképzés problémáit tekintik át. A kulturális szekcióban részt vevők megvitatják: milyen szerepet játszanak a művészek a szocializmus szellemi alapjainak megszilárdításában, a társadalom tudatának alakításában. A két főváros vállalatai, szervezetei közötti együttműködés helyzetével, a további fejlődés perspektíváival, feladataival az úgynevezett gyakorlati szekcióban foglalkoznak. A tudományos szemináriumon pénteken folytatják a szekció-megbeszéléseket. (folyt. köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:49
|
Vissza »
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Színházi programok (4. rész)
|
A Budapesten vendégszereplő Moszkvai Drámai Gogol Színház és az Akadémiai Moszszovjet Színház művészeivel találkoztak az újságírók csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Gogol Színház társulata szerdán és csütörtökön a József Attila Színházban szerepelt Plenzdorf-Prjalkin Legenda a végtelen boldogságról című zenés játékával. Szergej Jasin főrendező, az előadás színreállítója a darabválasztásról elmondta: olyan témát - mi a boldogság általában - próbált meg színpadra vinni, amely minden embert érdekel. Emellett igyekszik keresni a színjátszás azon formáit, amelyek a komplex színház létrehozásához vezetnek. Erre alkalmasnak mutatkoznak a most bemutatotthoz hasonló darabok, amelyekben a színészek énekelnek, táncolnak, sőt hangszeres játékkal is segítik társaikat. Szólt arról is, hogy a Gorkij Színház elsősorban olyan darabokat játszik, amelyeknek középpontjában a morális döntések, a szabadság kérdései állnak. Végül közölte, hogy tervbe vették Spiró György Csirkefej című drámájának bemutatását. Az Akadémiai Moszszovjet Színház pénteken és szombaton este a Thália Színházban játssza Roman Szolncev Fékezés a fellegekben című publicisztikai drámáját. Pavel Homszkij művészeti vezető elmondta, hogy a politikai töltésű darab napjainkban játszódik, és azt mutatja be, miként harcolnak a peresztrojka ellen az átalakítással szembenállók. A szibériai szerző művének sorsa rendkívül hányatott volt. Az író szűkebb pátriájában betiltották színre vitelét. Szolncevet sok támadás érte később is, amikor képviselőjelöltként kívánt indulni a mostani választásokon. Ezt számos hivatalos intézmény igyekezett megakadályozni, ám ez nem sikerült, mert a szerzőt megválasztották képviselőnek. Az 1921-ben alakult Akadémiai Moszszovjet Színházat Homszkij úgy jellemezte, hogy stílusa a Sztanyiszlavszkij és Vahtangov nevével fémjelzett színjátszó iskola ötvözetén alapul. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|