|
|
 |
|
 |
Enyhült az aszály a Mecsek vidékén
|
1989. március 25., szombat - Az elmúlt napok, hetek esőzései nyomán enyhült az aszály szorítása a Mecsek vidékén. A csapadék hatására életre keltek az őszi vetések és kedvezőbbé váltak a tavaszi munkak feltételei. Utoljára októberben áztatták meg ilyen kiadós esők a baranyai határt. A gyökérzónáig, azaz 25-30 centiméter mélységig átnedvesedett a talaj, attól lejjebb azonban - sajnos - még mindig puskapor szárazságú a föld.
Legdélibb országrészünkben kritikus helyzetet teremtett a
hosszan tartó téli aszály. A talaj vízkészlete erősen megcsappant, a
kutakban leapadt a víz, a patakok csaknem kiszáradtak. Jellemző,
hogy az ősszel elvetett búza több mint egyharmada ki sem kelt,
kétharmadánál pedig elmaradt a növényzet bokrosodása. A helyzet
azért vált igazán kritikussá, mert 1989 első ötven napjában 5-6
milliméter eső hullott csupán.
Most szeszélyes eloszlásban 60-80 milliméter csapadékot kapott
Baranya. Az ötvenéves átlagtól ugyan ez is elmarad, de legalább
elhárult a növénytermelést fenyegető katasztrófa. Az őszi vetések
állapota szemlátomást megjavult. A napokban történt határszemle
során a búza 51 százalékát már jónak és 35 százalékát közepesnek
minősítették a szakemberek, s csupán 14 százalékának állapotát
találták még mindig gyengének.
Az esőzések elálltával nagy erővel indult meg a tavaszi vetés.
Már földben van a borsó, a zab és az árpa zöme, s hozzáfogtak a
cukorrépa vetéséhez is. Az idei tavaszon összesen 130 ezer hektárt
vetnek el a baranyai gazdaságok. A talajművelő gépek - a csapadéknak
köszönhetően - kitűnő minőségű magágyat tudnak készíteni. S a
termőrétegben levő nedvesség hatására gyors csírázásnak, kelésnek
indult az elvetett mag.
Mindazonáltal a baranyai mezőgazdászok felkészültek az aszály
újabb ,,fordulójára,,. A Mecsek vidékén ugyanis már a nyolcvanas
évek eleje óta tart a szokatlanul száraz periódus. Ez idő alatt egy
teljes év csapadékmennyisége ,,veszett el,, a mezőgazdaság számára,
és a tendencia tartósnak ígérkezik. A megye földrajzi és vízrajzi
adottságai nem teszik lehetővé az öntözést, ezért különféle
agrotechnikai és agrokémiai módszerekkel igyekeznek mérsékelni az
aszály káros hatásait. (MTI)
1989. március 24., péntek 22:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|