|
|
 |
|
 |
A Magyar Demokrata Fórum nagygyűlése (1. rész)
|
1989. március 14., kedd - Első országos nagygyűlését tartotta a Magyar Demokrata Fórum kedden, március 15-e előestéjén Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban. Több mint négyezren hallgatták a beszédeket az épületben, és több százan már nem fértek be.
A nagy érdeklődéssel kísért ünnepi gyűlésen először Für Lajos
történész, az elnökség tagja mondott beszédet. Ebben utalt arra,
hogy a rendezvény kettős ünnepet jelent a Magyar Demokrata Fórum
tagjainak: egyfelől újabb korszakához érkezett a mozgalom az elmúlt
hétvégi programadó és vezetőségválasztó országos gyűléssel, másfelől
nemzeti ünnepünk méltó megünneplésére készülnek a demokrata érzelmű
magyar hazafiak. Ezt követően szólt a múlt század első évtizedeiről,
amikor porondra léptek a magyar reformkor nagy politikusai.
Száznegyvenegy évvel ezelőtt a magyar március történelmi művet
alkotott, amely átvilágít még az utánunk következő nemzedékeknek is.
Kiemelte, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
megvalósította az ország függetlenségét, és sikerült lebontania egy
életképtelen feudális gazdasági, társadalmi és politikai struktúrát.
Ezzel egyidejűleg megteremtette Európához való felzárkózásunk összes
jogi feltételét, s megpróbálta megoldani a többfelé szakított
országrészek és a többfelé szakított magyarság újraegyesítését. A
siker fő záloga az volt, hogy az előző években a társadalom
demokratikus önszerveződése spontán nyomást gyakorolt az
eseményekre.
A problémák ma is szinte majdnem ugyanazok, mint akkor, s
ugyanúgy terhelnek bennünket a többfelé szakított magyarság megrázó
gondjai - mondta. A feltételek, hazánk külső-belső adottságai sokkal
rosszabbak a problémák megoldásához, mint 141 éve lehettek.
Létrejöttek ugyanazok a demokratikusan szerveződő erők, politikai
tömörülések, amelyek már társadalmi nyomást gyakorolnak az
eseményekre, viszont például nincs ma olyan szerepű országgyűlés,
mint annak idején volt. Az előző, az 1985-ös választásokat
antidemokratikusnak mondotta, s hozzátette: az MDF változatlanul
arra törekszik, hogy az országnak olyan országgyűlése legyen,
amelyben valóban szóhoz juthatnak az egészséges reformerők, a
demokratikus törekvések. Ezért szerinte a jelenlegi országgyűlésnek
át kellene adnia a helyét egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek.
(folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 21:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|