|
|
 |
|
 |
Március 15-i ünnepségek (1. rész) - Koszorúzások (1. rész)
|
1989. március 15., szerda - Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén márciusi 15-e immár pirosbetűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségéért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképppen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre.
Szerdán reggel Budapesten a nemzeti színű zászlókkal díszített
Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval
felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor
felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad
parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brunónak, az
Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák
sorfala előtt.
A Himnusz elhangzása után az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az
emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F.
Brunó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke
koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A
Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és
Medgyessy Péter elnökhelyettes hajtott fejet a Magyar Hősök
Emlékműve előtt.
A kosszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével
ért véget.
Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzeti
színű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák
álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti
eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál
az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, a
Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter.
Az ünnepség végén a Szózat csendült fel.
A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami
és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a
budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|