|
|
|
|
NSZK: az MSZMP KB és a parlament ülésének visszhangja (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. március 8. szerda (MTI-tud.) - A párt igent mond a demokratikus intézményrendszerre és a jogállamiság alkotmányban való rögzítésére - állapítja meg a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása az MSZMP Központi Bizottságának és az országgyűlésnek az üléséről beszámolva.
A rádióadó szerda kora reggeli fő híradásaiban, illetőleg előzőleg kommentárban foglalkozott a magyarországi belpolitikai élet fontos eseményeivel. Az MSZMP akcióprogramjáról, Berecz János KB-titkár referátumáról szólva a Deutschlandfunk megállapította: a magyar reformkommunisták a demokratikus szocializmus megvalósítására törekszenek, s vállalják a szociáldemokrata örökséget is, jóllehet Magyarországon újra megalakult a szociáldemokrata párt. Ezzel összefüggésben a rádió emlékeztetett: a két párt képviselői tájékozódó jellegű tanácskozást tartottak egy későbbi esetleges koalíció kérdéséről. - Az a körülmény - hangzott el a rádióban - , hogy a magyar kommunista párt is határozottan ki akarja domborítani az említett szociáldemokrata vonásokat, egyben azt is jelenti: erélyesen elhatárolja magát - a Deutschlandfunk által fundamentalistának minősített - dogmatikus kommunistáktól. - Berecz János közlése szerint az MSZMP háromezer tagját elvesztette azóta, hogy a pártban nyílt vita folyik az 1956-os események értékeléséről. Mindez azonban a pártot nem akadályozza reform- és demokratizálási fáradozásaiban - idézte a rádió. Az akcióprogramból a rádiókommentár kiemeli, hogy az immáron nyilvánosan szakít az úgynevezett folyamatosság tételével, vagyis azzal, hogy - mint a Deutschlandfunk értelmezi - ,,a sztálinizmus is szocializmus volt.,, Az akcióprogram ezt nemcsak hibásnak és károsnak nevezi, hanem emellett még a ,,sztálinizmus utáni korszakot is stagnálásnak írja le.,, - A párt kiemelt figyelmet fordít az alternatív csoportokkal és az új pártokkal való koalíció tárgykörére, és az a kiindulási pontja, hogy a politikai élet mérvadó és súlyponti területe az országgyűlés lesz, amely a nyilvánosság színe előtt és a nyilvánosság ellenőrzésével fejti ki majd tevékenységét. (folyt.)
1989. március 8., szerda 18:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|