|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése (4. rész)
|
A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrácia százéves múltjában és jelenlegi teljesítményében is mélyen gyökeredzik a demokratikus magatartás, a bonyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése és kezelése, az egyén, az emeri jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége - állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorolta a mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűken vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott, reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus meegteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünk előre. - Sajátosan MSZMP programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotájót, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apolitikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|