|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése (22. rész)
|
Szűrös Mátyás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott moszkvai megbeszéléséről. Mint mondotta, mindkét találkozón rendkívül nyílt, baráti, őszinte eszmecserét folytattak. A témák között szóba kerültek a két országban zajló politikai és gazdasági folyamatok, jelenségek, feszültségek, a politikai és a gazdasági reformok közötti viszony problémái; elméleti-filozófiai és egészen konkrét kérdések egyaránt. Ezek áttekintése során megállapíthatták, hogy bizonyos jelenségek, folyamatok mindkét országban hasonlóak, ugyanakkor a nemzeti és történelmi sajátosságok miatt ugyanazokra a kérdésekre gyakran más és más választ kell adni. Mihail Gorbacsov kijelentette: tisztelettel és bizalommal tekintenek az MSZMP KB február 10-11-i ülésén hozott döntésekre, mint olyan elhatározásokra, amelyek a sajátos magyar körülmények mérlegelésére alapozva keresik a megoldás útját. Bíznak abban, hogy ezek érett, jó döntések. A szovjet pártvezető hangsúlyozta, hogy az alapkérdés a tényleges demokrácia megteremtése; ezt tartják a pluralizmus lényegének. A Szovjetunióban arra törekszenek, hogy a pluralizmust az egypártrendszer keretei között bontakoztassák ki, ám nincs fenntartásuk azzal szemben, ha más országok más úton járnak. Meggyőződésük, hogy a demokrácia működését most jogi garanciákkal is alá kell támasztani, s a különböző érdekeknek nyíltan kell ütközniük egymással. Mihail Gorbacsov hozzáfűzte azt is: a dolgozóknak a hatalomba való tényleges beleszólását hetven év óta nem sikerült biztosítani, s ennek egyik fő oka az lehet, hogy nincs közvetlen közük a tulajdonhoz. Ezért a szovjet vezetés is egyik középponti feladatának tartja a tulajdonosi tudat, kötődés erősítését. A főtitkár - utalva arra, hogy a múlt értékelése náluk különösen gyötrelmes feladat - kitért az 1956-os eseményekkel kapcsolatos magyarországi vitákra is. Miként rámutatott, a leegyszerűsítés veszélyes, hiszen nem egynemű folyamatról volt szó, s mindnyájan tudjuk, mibe torkollott. Az MSZMP KB erre vonatkozó állásfoglalását higgadtnak, mértéktartónak nevezte. Kiemelte annak fontosságát, hogy a múltról folytatott vita ne ossza meg a társadalmat, a mai generációnak elsősorban a jelenért, s méginkább a holnapért kell felelősséget éreznie, ennek tudatában cselekednie. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|