|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (18. rész)
|
A záródokumentum emberi jogi-humanitárius kérdésekkel foglalkozó
részei azt tanúsítják, hogy az emberi jogok kérdésköre az államközi
kapcsolatok szerves részévé vált. Az e kérdésekben megfogalmazott
rendelkezések nagy része a Varsói Szerződés országai többségének e
téren való lemaradását, s az átalakítás hozta lehetőségeket tükrözi.
E rendelkezések kialakítása során a Varsói Szerződés részéről még
mindig a nyugati követelések kivédésére való törekvés volt az
irányadó, s nem volt saját cselekvési koncepciója még az olyan,
számára hagyományosan kedvező területeken sem, mint a kultúra és az
oktatás.
Jelentősnek és hatását tekintve példa nélkülinek tekinthető az
úgynevezett emberi dimenzió konzultációs és ellenőrző rendszerének
létrehozása, melynek keretében évente emberi jogi-humanitárius
találkozókra kerül sor. Fontos helyet foglalt el a találkozón az
emberi jogi-humanitárius kérdések közötti a nemzeti kisebbségek
témaköre, amelyben minőségileg új, előremutató kötelezettségek
elfogadására került sor.
Az eddig inkább blokkjellegű tárgyalásokhoz szokott találkozón
újszerű volt a csoportokon belüli egységek megbomlása. A Varsói
Szerződésen belüli eltérések erőteljesen nyilvánultak meg a
gazdasági, s különösen az emberi jogi-humanitárius kérdések vitái
során. A találkozó a Varsói Szerződésen belüli sokszínűség
szemléletes megnyilvánulásának fóruma lett, és ezzel összefüggésben
Románia nemzetközi tekintélye további hanyatlásának színterévé vált.
Magyarország európai elkötelezettségének, az összeurópai
megértés és együttműködés kialakításának, a földrész
megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi
találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban.
Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi
egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük
azonos nemzeti eredetű személyekkel, joguk az anyanyelvi
információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik
megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló
ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden
rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező.
Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a
végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el
Románia ,,értelmező-fenntartási,, nyilatkozatát, amely szerint
válogatni lehetne a kötelezettségek között. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|