|
|
|
|
MSZMP-találkozósorozat (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - A Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folytatódott vasárnap az a kétoldalú tárgyalássorozat, amelyet az MSZMP kezdeményezett, s amelynek célja egy széles körű, a különféle társadalmi-politikai szervezetek részvételével összeülő ,,nemzeti kerekasztal,, előkészítése.
Az MSZMP székházában vasárnap délelőtt elsőként a MISZOT küldöttsége - Stumpf István elnök, valamint a KISZ, a FIDESZ, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség és a katolikus ifjúsági mozgalom képviselője - ült a tárgyalóasztalhoz. A MISZOT és az MSZMP tárgyalódelegációja egyetértésre jutott abban, hogy mindenki, aki az ország sorsáért felelősséget érez, tegyen lépéseket az érdemi kérdések megtárgyalására alkalmas fórum létrehozására. A MISZOT képviselői elfogadhatónak tartották az MSZMP erre vonatkozó elképzeléseit, amelyekről Fejti György, az MSZMP tárgyaló delegációjának vezetője, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást. Egyebek között hangsúlyozta: a mai gondok abban is gyökereznek, hogy az ifjúság nem vehetett részt a mindenkori politika alakításában. Az MSZMP-nek ma az az érdeke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport, valamilyen formában jelen legyen a ,,nemzeti kerekasztalnál,, és az azt előkészítő konzultációkon is. Stumpf István úgy értékelte ezt a találkozót: az MSZMP először fordít intézményesen figyelmet a MISZOT működésére. Hangsúlyozta: a MISZOT és az ifjúság érdekelt abban, hogy a mai hatalom központi szerve, az MSZMP átalakulásának eredményeként a reformerők kapjanak meghatározó szerepet a párton belül, és a többpártrendszerre történő békés átmenet feltételeit közös párbeszéd során alakítsák ki. Kifejtette azt is: minthogy a MISZOT a konszennzus elve alapján működő érdekegyeztető fórum, a jelenlévőknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy bármilyen politikai kérdésben ezen a napon megállapodjanak. A közgyűlésnek kell döntenie abban is, hogy a MISZOT milyen státusszal vesz részt a ,,nemzeti kerekasztalnál,,. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (2. rész)
|
Az eszmecsere másik súlyponti kérdése a készülő párttörvény volt. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy indokoltnak látszik - ha nem is a pártokéval azonos tartalommal - a politikai ifjúsági szervezetekre vonatkozó szabályozásnak is helyet adni a párttörvényben. Abban viszont már megmutatkozott a MISZOT-on belül meglévő nézeztkülönbség - s ez sok más fórumon zajló vita témája is -, hogy a munkahelyeken, illetve a fegyveres testületekben milyen helyük, szerepük, lehetőségek lesznek a különböző szerveződéseknek, mozgalmaknak. Stumpf István - nem a vita újbóli kirobbantásának szándékával - március 15-e megünneplésével összefüggésben felvetette: a párt tegyen meg mindent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes legyen. Ezt az ifjúsági szervezetek is igyekeznek majd minden erejükkel elkerülni. Fejti György válaszában rámutatott: az MSZMP eddigi megnyilatkozásai egyértelműek voltak ebben a kérdésben. Minden embernek, minden politikai és társadalmi szervezetnek joga, hogy a gyülekezésről szóló törvény keretei között, a maga választotta formában ünnepeljen. De mindenkitől önmérsékletet kért és kér, a hatóságoktól pedig azt, hogy a törvény betűjének és szellemének megfelelően járjon el. A katolikus ifjúsági mozgalom képviselője arról szólt: a vallásos fiatalok is szeretnének hozzájárulni a nemzeti konszenzus kialakításához, ezzel együtt olyan feltételrendszer megteremtéséhez, amelyben a hívők nem másodrendű állampolgárok. Ez óriási energiát, alkotóerőt szabadítana fel. A FIDESZ képviselője azt kérte: szülessen hivatalos állásfoglalás arról, hogy a FIDESZ egyenrangú politikai szervezetnek tekinthető-e bármely intézményben, munkahelyen, a politikai közéletben. Eddigi működésében ugyanis adminisztratív hatalmi korlátok, intézkedések akadályozták. Fejti György véleménye szerint az MSZMP általában a diszkrimináció ellen van, de nem tartja a párt kötelességének, feladatának és jogának, hogy konkrét szervezeteket megnevező elvi állásfoglalást tegyen. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (3. rész)
|
A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének jóváhagyásával, annak képviseletében Bíró Zoltán és Csurka István folytatott előzetes tájékozodó megbeszélést az MSZMP tárgyalócsoportjával. Az MSZMP delegációja állást foglalt a többpártrendszeren és a nemzet legszélesebb érdekein nyugvó képviseleti demokrácia mellett. Ehhez az átmenetet a társadalom reprezentáns szervezetei közötti konszenzus segítségével kell megteremteni. A folyamat következő állomásai a további két- és többoldalú tárgyalások lehetnek, amelyeken érinteni kell a jövőbeni választások rendszerét, az Alkotmányt és egy nemzeti gazdasági-szociális programot. A Magyar Demokrata Fórum képviselői tájékoztatták az MSZMP delegációját arról, hogy a békés politikai átmenet intézményes biztosítékát változatlanul az ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlés létrejöttében látják. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MDF országos gyűlését követő időszakban az MSZMP folytatja a tárgyalásokat az ott megválasztott új vezetőséggel. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (4. rész)
|
A szerveződő Magyar Néppárt küldöttségét S. Hegedűs László vezette a megbeszélésen. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az MSZMP-ben ma a haladást kezdeményezők véleménye jutott túlsúlyra, s ennélfogva könnyen megértésre talált az MSZMP-nek az a javaslata, hogy jöjjön létre a választásról, az alkotmányozásról, illetve a gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről tárgyaló, a hazai politikai erőket bevonó megbeszélés-sorozat, kerekasztal. ,,Az együttműködésre, a nemzeti érdekek szolgálatára - a Néppárt saját politikai arculatának kialakítása és megtartása mellett - hajlandóak vagyunk,, - mondta. Kifejtette, hogy a választások kérdéskörében célszerű minél előbb egy minimális programban megállapodni. S. Hegedűs László rámutatott arra, hogy a legfontosabb következő lépésnek a helyhatósági választást tekintik. Bár a jelenlegi parlament munkáját sok tekintetben lehet bírálni, de a néppárt vezetői elfogadják azt. Alkotmányozó nemzetgyűlés választása szerintük fölösleges erőfeszítésekkel és bonyodalmakkal járna. A gazdasági és szociálpolitikai programról szólva leszögezte, hogy drámainak tartják a művelődés és oktatás helyzetét, s e területek fejlesztését minden körülmények között sürgető programnak véli a Magyar Néppárt. Varga Csaba szorgalmazta, hogy a kerekasztal-beszélgetéseken ne a választás legyen a legfontosabb kérdés, hanem a megegyezés egy társadalmi reformprogram alapelveiben. Tétényi Pál, az MSZMP KB tagja a magyar közoktatás eredményeiről is szólt válaszában. Márton János kiemelte: nem a hatalom megosztása az elsődleges probléma, hanem a megfogalmazott célok közös vállalása. A Magyar Néppártot nem az érdekli, hogy ki mekkora részt akar vállalni a hatalomból, hanem, hogy milyen cselekvési programot vállal magára, s erről kellene beszélgetni a ,,nemzeti szélesasztal,, mellett. (folyt.köv.)
1989. március 5., vasárnap 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (5. rész)
|
Fejti György hanggsúlyozta az, hogy a magyar vidékért verseny kezdődött, remélhetőleg a vidék hasznára válik. Kifejtette, hogy a helyi választás fontossága az MSZMP számára egyértelmű. Rámutatott: a politikai élet fókuszába valószínűleg a parlamenti választások kerülnek, de a köznapi életben az embereknek a helyhatósági választások az igazán fontosak. A Magyar Néppárt küldöttsége javasolta, hogy a kerekasztal-beszélgetéseken az elmúlt négy évtized történelmi és politikai ,,kényes kérdései,, is kerüljenek szóba, továbbá ajánlotta, hogy kezdjenek előzetes megbeszéléseket a megyei, városi pártbizottságok is a különböző politikai szervezetekkel. S. Hegedűs László tájékoztatta az MSZMP képviselőit, hogy lépéseket kezdeményeznek a kormánynál a Nemzeti Parasztpárt vagyoni kérdéseinek rendezésére, az új Magyar Néppárt és a magyar kormány nemzetközi kapcsolatainak összehangolására, s hogy rendszeres együttműködést kérnek a törvényelőkészítési munkában. (MTI)
1989. március 5., vasárnap 18:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|