|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (13. rész) - Sajtókonferencia
|
Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban az érintetteket - tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat -, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Iványi Pál a továbbiakban arrólt szólt, hogy a testület ülésén igen élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt, amelyet a tézistervezet ajánlott. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól mentesen fejthesse ki véleményét. A tanácskozáson megfogalmazódott - mutatott rá Kimmel Emil -, hogy a politikaformáláshoz nem elég a kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a párt gyorsítsa meg működési szabályainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetekben. Konkrét javaslatként hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időponttól legyen érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány a népé lesz, az alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja ki a jogot, hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Tehát nem egydogma, hanem alapértékek mellett, s ezeknek egyrészét már tartalmazza az alkotmány-koncepció. A Központi Bizottság titkára úgy vélekedett: az új társadalmi szervezetek, az alakulóban lévő pártok is elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét, azt, hogy a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját demokratikus intézmények lássák el. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|