|
|
 |
|
 |
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia
|
x x x
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi
pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az
újságírókkal.
Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról,
hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához
érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási
alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott,
s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni.
Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz
oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében
nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis,
hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden
csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon.
A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány
koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új
alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam
szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint
ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában
korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a
magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E
tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden
kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként
definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény
tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar
alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden
progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére.
Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést
jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi
Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt
kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés
igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes
katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok
garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy
az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez
való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre
juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában
gyakorolható legyen. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|