|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (8. rész)
|
Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése, hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős, komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt vagy még a következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni, s az elfogadást követő rövid időn belül áttérni az elnöki rendszerre. Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszirozott kommunális, szociális és egyéb célokra renndelkezésre bocsátott összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségü kérdés a bírói függetlenség , amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében politizáljon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az előterjesztés megfelelően rögzíti - állapította meg Fejti György, majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|