Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (1. rész)

1989. február 19., vasárnap - Hazánkban 60 ezer azoknak a száma, akik a dolgozó nép hatalmának, a szocializmus vívmányainak és értékeinek védelmére felesküdtek, hosszú éveken át tartó önkéntes fegyveres szolgálatot vállalnak a Munkásőrség soraiban. A tagjait a magyar társadalom széles rétegeiből merítő testület megmérettetésének évről évre visszatérő eseménye a Munkásőregység-gyűlések sorozata. A januárban az egész országon végigvonuló hagyományos évzáró-évkezdő rendezvények alkalmat adnak az elvégzett munka értékelésére, és az új esztendőben a munkásőr-szervezetekre váró tennivalók átgondolására. Az idei egységgyűlések élénk vitázókedvükkel, a véleménnyilvánítás megnövekedett óhajával változásra figyelmeztetnek: a Munkásőrség tagjai nagyobb részt kérnek a felpezsdült magyar közélet formálásából. Ennek érdekében az egységek minden korábbinál árnyaltabb helyzetelemzésre, feladatmeghatározásra vállalkoztak, nyitott kapuk mellett megtartott gyűléseiken. Az év elején országszerte megtartott egységgyűlések kapcsán a Magyar Távirati Iroda tudósítója a Munkásőrség fealdatairól, céljairól kérdezte Borbély Sándort.

- A közlemények tanusága szerint az országos parancsnok az
elmúlt hónapban személyesen is számos munkásőregység-gyűlés
résztvevője volt. Milyen tapasztalatokat szerzett az idei
tanácskozásokon; a munkásőr-közösségek értékelése szerint milyen
évet zárt a testület?

    - Az első, amit meg szeretnék említeni, hogy az idén először a
teljes nyiltság jegyében megtartott egységgyűléseken a munkásőrök
mellett rengeteg ,,civil,, érdeklődő is megjelent. Tanácskozásaink,
a széles körű részvételt és a politikai tartalmat tekintve túllépték
a Munkásőrség kereteit, s egyfajta társadalmi tömegdemonstrációval
értek fel. Hozzáteszem: nem valamiféle erőfitogtatásra gondolok,
hiszen a felszólalók többségének szavaiból aggódó felelősségtudat
csendült ki. Országszerte sok százan szóltak hozzá a jobbára
belpolitikai kérdéseket boncolgató vitákhoz, s az MSZMP-t, általában
a progresszív erőket támogató állásfoglalások születtek. A
munkásőrök kifejezték: akármilyen gondokkal és nehézségekkel
küszködünk is, ők a szocializmus pártján állnak, és az alkotó
munkára helyezik a hangsúlyt. (folyt.köv.)


1989. február 18., szombat 16:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (2. rész)

Ezek az állásfoglalások annál is inkább értékesek, mert - meg kell

vallanunk - a mostani rendezvényeket meglehetősen feszült politikai
légkörben tartották meg a munkásőrök.

    Személyes véleményem szerint az állománygyűlések, a
munkásőr-kollektívákkal való találkozások minden parancsnok számára
feltöltődést jelentenek. Mostani tapasztalataim is a személyes
kontaktusok, az emberi érintkezés fontosságáról győztek meg. Mi a
Munkásőrségnél éppen az ilyen emberi kapcsolatokat állítjuk a
középpontba. Hagyományos értékeink közé tartozik az elvtársiasság, a
szolidaritás, a bajtársiasság, az emberség. Csupa olyan érték, amely
manapság kiveszőfélben van hazánkban. A szóözön közepette gyakran
éppen az emberről feledkeznek meg. Ki kérdezi ma meg Magyarországon
az állampolgárt: mire van szükséged? Mind hangoztatjuk a
jelszavainkat, retorikával vagyunk elfoglalva, de hogy meghallgassuk
a másikat, arra nem vesszük a fáradságot. A Munkásőrségben ezért
igen nagy energiát fordítunk a közösségépítésre.

    - A májusi pártértekezlet nyomán erőteljes folyamattá vált
Magyarországon a politikai intézményrendszer reformja. Hogyan
fogadták a munkásőrök ezt a változást?

    - A Munkásőrséget nem érte ,,készületlenül,, a változás. Mi a
testület megújulását állandó folyamatként fogjuk fel, amelynek
egy-egy jelentősebb állomására talán a szélesebb közvélemény is
felfigyelt. Arra például, hogy 1980-tól radikálisan változtattunk a
korábbi titkolózáson, s a Munkásőrség társadalmi jellegének
megfelelően kifelé is nyitottabbá váltunk. Ezzel együtt nőtt
kritikatűrő-képességünk is. Ugyancsak jelentős állomás volt a
munkásőrparancsnokok tavaly júniusban - nem sokkal a májusi
pártértekezlet után - megtartott országos tanácskozása. Talán elég,
ha csak a konferenciára készült jelentés beszédes címét idézem: A
politika szolgálatában, a megújulás útján. Összegezve: olyan új
formákat próbálunk alkalmazni tevékenységünkben, amelyekkel lépést
tartunk korunk gyorsan változó társadalmi-politikai tartalmával.
Természetesen ennek is - mint minden változásnak - voltak ellenzői,
de az új iránt kevésbé fogékony embereket sikerült meggyőznünk itt a
Munkásőrségnél.

    - Az intézményrendszer reformjával kapcsolatban még egy dolgot
mondanék. A munkásőrök mint dolgozók becsülettel helytállnak
munkahelyükön, elvégzik azt, amit rájuk bíznak. Ha azonban a dolgozó
létbiztonsága kerül veszélybe, magától értetődően felteszi a
kérdést: miféle modernizáció ez? Ezért én annak vagyok a híve: a
változásokat úgy kell végrehajtani, hogy lehetőleg minél kisebb
traumát okozzanak. (folyt.köv.)


1989. február 18., szombat 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (3. rész)

- A szinte napról napra formálódó közélet sokakat
elbizonytalanított, s olykor a Munkásőrséget is támadó, radikális
nézetek is megfogalmazódtak. Miként és milyen eszközökkel
politizálnak a munkásőrök ebben a helyzetben?

    - Valóban érezhető a vélemények polarizálódása. A Munkásőrséggel
kapcsolatban is sokféle kritikai észrevételt fogalmaztak meg az
elmúlt időben. Ezek feldolgozásában segít, - mint már utaltam rá -,
hogy erősödött készségünk a kritika fogadására. Ma már
természetesnek tartjuk a nézetek sokszínűségét. Az egyes
észrevételek megítélésében mindig abból indulunk ki, milyen szándék
vezérelte azok megfogalmazóit. Ennek alapján úgy ítélem meg, hogy a
nekünk címzett kritikus megjegyzések zömét a jó szándék vezérelte.
Sokszor abból fakad a probléma - és erről jórészt mi tehetünk -,
hogy nem ismerik eléggé a Munkásőrség belső életét. Jobb
tájékoztatással számos félreértést még idejekorán tisztázhattunk
volna. Például volt, aki azt vetette a szemünkre, hogy kétmillió
órát elveszünk a termelésből; mások arra célozgattak, hogy a
munkásőrök anyagi juttatások fejében vállalnak szolgálatot. Ezek
naív dolgok.

    A testület tagjai az elmúlt esztendőben valóban csaknem
kétmillió órát töltöttek szolgálatban, de ez túlnyomórészt
szabadidejük terhére történt. A munkaidő védelmét, a népgazdaság
terheinek csökkentését egyébként kiemelt feladatunknak tartjuk, amit
az is bizonyít, hogy a korábbi 72-ről tavaly 31 órára csökkentettük
a munkásőrök kötelező kiképzését. Az idén pedig csupán 20 órát
fordítunk felkészítésükre, kizárólag a hétvégeken. Ami az
ellenszolgáltatást illeti, az önkéntesség elvére épülő testületünk
tagjai egyetlen fillér juttatás nélkül végzik feladataikat.

    A jó szándékú észrevételek kapcsán a Munkásőrség vállalja a
nyílt vitát; mindamellett tisztában vagyunk azzal is, hogy a kritika
egy részét szándékos rosszindulat irányítja. Velük nem tudunk
vitatkozni. Létezésüket tudomásul vesszük, de nekik is tudniuk kell,
hogy testületünk a szocializmus mellett elkötelezett. Mégegyszer
hangsúlyozom: a Munkásőrség nem tartja csalhatatlannak magát, s a
nézetek nyílt ütköztetésének pártján áll. Politikai munkájának
különféle formáit is ehhez igazítja.

    - Ezzel összefüggésben miként alakul a testület viszonya más
társadalmi szervezetekhez, alternatív mozgalmakhoz?

    - Ebben is a párbeszédre való készség, a bizalom határozza meg
magatartásunkat. Komolyan vesszük az újonnan létrejövő társadalmi
szerveződéseket. A velük kialakítandó kapcsolatoknak azonban még
egyfajta politikai érésen kell keresztülmenniük. (folyt.köv.)


1989. február 18., szombat 16:46


Vissza »


Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (4. rész)

Az új szerveződések többsége ugyanis - megítélésem szerint - még
nem alakult ki teljesen, nem rendelkezik kiforrott elképzelésekkel,
határozott politikai arculattal. Néhányan közülük egyelőre felemásan
nyilatkoznak elképzeléseikről. Határozottan leszögezhetem viszont,
hogy a Munkásőrség együttműködik minden olyan szervezettel, amely a
szocializmus talaján áll. Erről egyébként a közelmúltban országos
parancsnoki állásfoglalás is intézkedett. Ennek megfelelően a
Munkásőrségben szolgálatot teljesítők tagjai lehetnek bármely olyan
szervezetnek, alternatív mozgalomnak, amely elfogadja a
szocializmust. A Munkásőrség tagjai között már most is jelen vannak
a különféle társadalmi szervezetek képviselői. Zömmel az
MSZMP-tagjaiból tevődik össze a testület, de KISZ-tagok, illetve a
népfront-, valamint a szakszervezeti mozgalomban tevékeny szerepet
vállaló pártonkívüliek is sokan vannak sorainkban. Egyelőre
kuriózumnak számít a Magyar Demokrata Fórum néhány, a Munkásőrségben
szolgáló tagja. A testület nyitottságát egyébként jogszabályok is
garantálják: az Elnöki Tanács rendelete, amelyet az Országgyűlés
1957-ben megerősített, úgy intézkedik, hogy a Munkásőrség tagja
lehet minden, 18. életévét betöltött, feddhetetlen előéletű magyar
állampolgár.

    - A társadalmi szerveződéseknél maradva, milyen céllal
alakították meg a Munkásőrség baráti köreit?

    - Ez egyike a Munkásőrséggel kapcsolatos súlyos félreértéseknek.
Nem mi alakítottuk meg a baráti köröket, azok spontán
kezdeményezésként jöttek létre. Jelenleg országszerte több mint száz
ilyen kör létezik több tízezer taggal. Működésüket a legkülönfélébb
programokkal szervezik. A Munkásőrség természetesen támogatja
tevékenységüket, amelytől a testület szellemének terjesztését,
erősítését reméli. A baráti körök legfontosabb feladata - véleményem
szerint - az, hogy közösségeket teremtsenek, olyan értékek alapján,
amelyeket a Munkásőrség is magáénak vall. (MTI)


1989. február 18., szombat 16:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD