|
|
 |
|
 |
Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága
|
1989. február 17., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre összehívta a Központi Bizottság ülését. A tanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szóló napirend előterjesztője Fejti György, a KB titkára. Iványi Pál, a KB titkára ismerteti az agrárpolitika megújítására vonatkozó tervezetet. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentés előadója Lukács János, a KB titkára lesz.
Mint ismeretes, a hatályos alkotmány felülvizsgálata -
összhangban az 1988. májusi pártértekezlet határozatával -
megtörtént, és elkészült az új alaptörvény szabályozási koncepciója
is. A Központi Bizottság elé kerülő anyag indítványozza: az okmány
szögezze le a történelmi folytonosságot, a magyar társadalom
legutóbbi 40-45 évének eredményeit és azt, hogy Magyarországon
továbbra is szocializmus épül. Az emberi és az állampolgári jogok,
illetve kötelességek hangsúlyozottan szerepeljenek az
alaptörvényben.
Az agrárpolitika megújításának javaslata az elmúlt évtizedek
eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar
gazdasági reformfolyamat felgyorsításához való szerves kapcsolódás
elodázhatatlanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és a
szükséges változások, a megújulás kezdeményezését.
A javaslat szerint a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetét
nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a
szakmai, a tudományos és az érdekképviseleti szervek, fórumok
véleményét is. A testület - a viták tapasztalatait is figyelembe
véve - még ebben az évbe ismételten napirendre tűzi az agrárpolitika
időszerű kérdéseit.
A városi és a megyei pártértekezletek, valamint pártbizottsági
ülések politikai tapasztalatairól szóló előterjesztés hangsúlyozza,
hogy ezeket a tanácskozásokat új munkastílus, teljes nyíltság és
demokratikus eljárási megoldások jellemezték. A pártértekezletek
előkészítése és összehívása aktív politizálást váltott ki a
párttagok között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az
elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfordulását
egy olya időszakban, amikor éppen a társadalmi folyamatokra való
gyors és mindennapi reagálás a párt egyik fő célja.
A Központi Bizottság napirendjén személyi kérdések is
szerepelnek. (MTI)
1989. február 17., péntek 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|