|
|
|
|
Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet-magyar történészbizottság felállításáról
|
1989. február 17., péntek - Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó kutatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent interjújában egyebek közt felvetette egy szovjet-magyar történészbizottság felállításának lehetőségét, s a bizottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történelmének áttekintését, esetleges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését.
A nagy érdeklődést kiváltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized közös feldolgozásának lehetőségéről kérdezte az MTI munkatársa Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt és Balogh Sándort, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját. Ők mindketten részt vesznek az MSZMP KB által létrehozott történelmi albizottság munkájában, így közreműködtek a Társadalmi Szemlében napvilágott látott tanulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történelmünket számos új szempont figyelembevételével összegzi. Horn Gyula szerint mindenképpen csak üdvözölni lehet egy szovjet-magyar történészbizottság létrehozását. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a közös tudományos munka első lépése lehetne annak tisztázása, ki és milyen dokumentumokkal rendelkezik, hol lelhetők fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenleg nem lehet tudni, léteznek-e egyáltalán a keresett dokumentumok, megtalálhatók-e valamelyik szovjetunióbeli levéltárban vagy archívumban. Ezzel a problémával a történelmi albizottság is találkozott munkája során. Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet szakemberekből álló munkabizottság felállítását. Hozzáfűzte azonban, hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek közepe óta tevékenykedik a szovjet-magyar történész vegyesbizottság, s éppen legutóbbi - január végi - ülésükön vetődött fel a második világháború utáni időszak közös forrásfeldolgozáson alapuló kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet kerekasztal-megbeszélésein is napirendre került az együttes múltfeltárás lehetősége. - Bogomolov akadémikus - tette hozzá Balogh Sándor - példaként említette a már működő szovjet-lengyel történészbizottságot. Nos, a mi esetünkben remélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. (MTI)
1989. február 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|