|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
Nem a szocializmus került tehát válságba - szögezte le Pozsgay Imre -, hanem a sztálinizmus, amely rövid átmeneti eredmények után szülőföldjén is válságteremtő helyzetet hozott létre, amint az SZKP dokumentumai is megállapítják. A magyarországi helyzet külön tehertétele, hogy immár húsz éve együtt létezik a változtatás, a reform szükségességének felismerése és az ezt akadályozó politikai magatartás. Az MSZMP - legutóbbi állásfoglalásának tanusága szerint is - elkötelezte magát a politikai közmegegyezésen, a többpártrendszeren alapuló, a szocialista jogállamúság keretei között működő struktúra mellett. Ehhez azonban azt is egyértelműen tisztázni kell, hogy a párt és a kormány mit vállal, s mit kell megtagadnia az elmúlt 40 esztendő örökségéből. A párttagok, akiknek vajmi kevés befolyásuk volt a dolgok alakulására, nem élhetnek egy nyomasztó felelősségtudat terhe alatt. Ez megbénítaná cselekvőképességüket, holott éppen a következő időszakban az MSZMP részéről is alapvető stílus- és módszerváltásra van szükség: a nép körében kell próbára tenni a párt politikáját, hitelt, támogatást szerezni a nemzet érdekében álló célokhoz és törekvésekhez. Az MSZMP természetesen a többpártrendszer körülményei között is szeretné megőrizni politikai befolyását, vezető szerepét, de nem kívánja egyedül megszabni a politikai küzdelem játékszabályait - hangsúlyozta Pozsgay Imre. Majd arra a kérdésre, hogy az új alkotmány alfogadtatására milyen módon kerülhet sor, azt válaszolta, hogy semmiképpen sem szabad még egyszer úgy alkotmányozni, hogy annak jogosságát a nép kétségbe vonhassa. Az oktatás gazdasági helyzetét és a pedagógusok bérügyeit a termelés és a szellemi munka viszonyának világtendenciáiból kiindulva nemzeti sorskérdéseink közé sorolta Pozsgay Imre. szociálpolitikai ügyekben a két legsérülékenyebb réteg - a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok - helyzetének rendezését ítélte a legsürgetőbbnek. Ha a kormány kényszerű helyzetében olyan áldozatvállalást kér, amely egyénileg megoldhatatlan gondokat okoz, ennek kezelését nem háríthatja a termelésre, magának kell megoldást találnia. A szociálpolitika - Pozsgay Imre megítélése szerint - nem segélypolitika és nem jótékonyság, hanem a kormányzati koncepció szerves részévé kell válnia. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|