|
|
|
|
Formába hozható-e a Forma-1? (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - A napokban többször is foglalkozott a sajtó azzal, hogy esetleg csődbe jut a Forma-1-es autóverseny. Ez foglalkoztatja a közvéleményt is; felröppentek olyan hírek, hogy többmillió forintot húznak ki az adófizetők zsebéből néhány ember passziója miatt. A Forma-1-es Gazdasági Társaság vezetői csütörtöki ülésükön egyebek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak. Elmondták, hogy az előzetes tervektől eltérően 200 millió forint helyett 400 millióba került a pálya megépítése. Ehhez azonban azt is tudni kell, hogy a világon - mint hangsúlyozták - mindenhol az állam is hozzájárul a pályák építéséhez. Magyarországon a Forma-1-es Gazdasági Társaságban résztvevő cégek vállalták magukra a beruházás költségeit. Fokozta a gondokat, hogy a rendezési jogdíjat eredetileg dollárban állapították meg, s az időközben történt forintleértékelések következtében a vártnál jobban nőttek a kiadások.
A gazdasági társaság szakértőkkel felmérette, hogy külföldön hogyan alakulnak a Forma-1-es versenyekkel kapcsolatos költségek és bevételek. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy külföldön 50-150 százalékkal magasabbak a jegyárak, s ennek ellenére sem fedezik a jegyekből származó bevételek a kiadásokat. Nálunk nem megoldás a jegyárak növelése, ugyanis ezzel automatikusan kizáródna a magyar érdeklődők jórésze. A számítások továbbá azt mutatják, hogy az idegenforgalom rendkívüli módon megnövekszik abban az időszakban, amikor a Forma-1-es versenyeket rendezik. Budapesten a korábbi években augusztus volt a nyári szezon leggyengébb hónapja a szállodákban; több ezer szoba állt üresen. Amióta megrendezik a Forma-1-es versenyeket, 150 százalékos a szállodai szobák iránti igény, telt ház mellett sem képesek valamennyi vendéget elszállásolni. Ezekben a napokban csaknem 5 millió dollár bevételük van a budapesti szállodáknak. (Ez egyébként ötszöröse annak a díjnak, amelyet évente a rendezés fejében fizetnünk kell.) A világon általában két módszerrel teszik nyereségessé a Forma-1-es versenyeket. Egyes országokban jelentős összegű állami támogatást nyújtanak. Máshol a szállodai árakat emelik a Forma-1-es versenyek időszakában, s ezt a többletbevételt adják át a rendezőknek. A számítások azt mutatják, hogy nálunk elegendő volna, ha az érintett augusztusi napokban 25 százalékkal megemelnék a szállodai díjakat. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Formába hozható-e a Forma-1? (2. rész)
|
Számba kell venni azt is, hogy azok a vállalatok, amelyek tagjai a GT-nek, többet nyereségre tesznek szert a Forma-1-es versenyek következtében. A MALÉV például a szokásosnál több utast szállít, akár különgépeken is. Az idegenforgalmi cégeknél megnő az utasforgalom, az Aszfaltútépítő Vállalat egy sor nemzetközi megbízást kapott, az IPV pedig a reklámtevékenység révén jut haszonhoz. Ezek a bevételek tehát nem a gazdasági társaságnál jelentkeznek, hanem az anyavállalatnál. Figyelembe kell venni azt is, hogy lassan beérnek az évek óta folyó tárgyalások a pálya hasznosítására, a reklám- és kereskedelmi tevékenység bővítésére. Tavaly egyébként mintegy 30 millió forintot sikerült a GT-nek elérnie a pálya bérbeadásával és egyéb hasznosításával. Nem alaptalan feltételezés az sem, hogy a verseny propaganda értékének is anyagi haszna van. Az a háromperces film, amelyet a tévéközvetítések előtt vetítenek Magyarországról, 10 és félmillió dollárba kerülne, ha reklámként sugároznák. A szakembereknek az a véleménye, hogy általános gazdasági érdek a rendezésre vonatkozó szerződés meghosszabbítása. Ha a bevételekből származó haszon egy részét az érintett vállalatok visszajuttatják, akkor a résztvevő cégek sem fognak rosszul járni. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 18:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|