|
|
|
|
Tizenöt évre ítélték a gyermekgyilkost
|
1989. február 16., csütörtök - Kétesztendős kislány gyilkosának ügyében hozott ítéletet csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság. Dr. Pék Sándor büntetőtanácsa helyben hagyta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság első fokú ítéletét: Simon Bélát különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 15 évi fegyházbüntetésre ítélte, s a közügyektől 10 évre eltiltotta.
A 35 éves miskolci üzemmérnök - akinek korábbi két házasságából három gyermeke született - 1988. januárja óta élt együtt F. Évával, s az asszony akkor másfél esztendős kislányával. Kapcsolatuk egy idő múlva megszakadt, s ekkor Simon öngyilkosságot kísérelt meg. Ezt követően újra összeköltöztek. A férfi szerette élettársát és kislányát, a gyermeket soha nem bántotta. Tavaly július 1-jén az édesanya ismét munkába állt, s ekkor vitte először teljes napra bölcsődébe a kis Csillát. Délután a férfi ment a gyermekért. Amikor hazaértek, a kislány nem látva édesanyját, sírni kezdett. Emiatt Simon ideges lett, s elkezdte ütlegelni a gyermeket. Egy órán át durván bántalmazta a védtelen kislányt, ütötte a fejét, rúgdosta, fellökte. Később a valószínűleg eszméletlen gyermeket ágyba fektette, s maga is lefeküdt. F. Éva testvére később rövid időre betért hozzájuk, akkor a férfi azt felelte, Csilla pihen. Amikor este későn az asszony hazatért, gyermeke már halott volt. A vádlott és védője fellebbezésében indítványozta, hogy halált okozó súlyos testi sértés bűntette miatt marasztalja el a Legfelsőbb Bíróság, s enyhítse a kiszabott büntetést. A büntetőtanács elnöke az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a Borsod megyei bíróság ítélete minden tekintetben megalapozott, ezért nem szükséges a megváltoztatása. A védelem indítványát a legfőbb bírói fórum nem fogadta el, mivel Simonnak tisztában kellett lennie azzal, hogy az általa okozott súlyos sérülések a gyermek halálát okozhatják. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 13:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|