Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Sátáni versek - haragvó igazhitűek (1.rész)

London, 1989. február 16. (MTI-Panoráma) - ,,Újjászületésedhez először meg kell halnod,, - így kezdődik az a regény, amelynek példányait nyilvánosan égették el néhány hete az angliai Bradfordban a szigetországban élő muszlim vallási közösség tiltakozó nagygyűlésén.

Azóta futótűzzé váltak a ,,Sátáni versek,, című irodalmi
alkotásból felcsapó lángnyelvek. A könyvégető zavargásoknak e hét
elején már a távoli Pakisztánban és Indiában voltak halálos
áldozatai. Iránban gyásznapot rendeltek el. Khomeini ajatollah pedig
halálos ítéletet mondott ki a ,,Sátáni versek,, szerzőjére és a
műben foglalt ,,szentséggyalázás,, valamennyi tudatos közreadójára.

    A középkori inkvizíció ördögűző máglyáinak kialvása óta aligha
volt olyan természetű ítélet, mint amilyent ezen a héten a teheráni
rádióban olvastak a 13 éves kora óta Angliában élő indiai származású
Salman Rushdie fejére. A brit állampolgárságú író 41 évvel ezelőtt
született Bombayban, Kasmirből odaszármazott muszlim család
gyermekeként.

    Első nagy sikerét 1981-ben aratta ,,Éjfél gyermekei,, című
regényével, amely elnyerte a Brooker-díjat, az egyik legrangosabb
angol irodalmi elismerést. Ugyanerre a díjra jelölték a tavaly
szeptemberben kiadott legújabb regényét, a ,,Sátáni versek,,-et is.
Ez a műve ugyan a második helyre szorult az 1988. évi
Booker-díj-versengésben, de szerzőjét egycsapásra az iszlám
elsőszámú közellenségévé tette.

    A hívők szemében Salman Rushdie a hitehagyásnak és a próféta
megsértésének halálos vétkében bűnös. Az iszlám törvénykönyv szerint
,,a tisztátlan vérű hitehagyott büntetése - halál,,. Ezt az ítéletet
mondta ki a világ egymilliárdnyi muszlimjához intézett üzenetében
Irán vallási vezetője. A teheráni rádióban közvetített szentenciája
így hangzott:

    ,,Tájékoztatom a világ büszke muszlim népét, hogy az iszlám, a
próféta és a Korán ellen irányuló ,,Sátáni versek,, szerzője halálra
ítéltetett, s vele együtt mindazok, akik tartalmát ismerve
közreműködtek a könyv kiadásában. Felszólítok minden muszlimot, hogy
- bárhol is bukkanjanak rájuk - végezzék ki őket.,, (folyt.)


1989. február 16., csütörtök 09:06


Vissza »


Sátáni versek - haragvó igazhitűek (2.rész)

Khomeini ajatollah február 14-én elhangzott rádióüzenete óta
Salman Rushdie és a többi halálraítélt - a Viking-Penguin könyvkiadó
érintett munkatársai - a Scotland Yard különleges ügyosztályának
fegyveres védelme alatt állnak. Nagy-Britannia másfél milliós
muszlim közösségének vallási vezetői pedig fogadkoznak, hogy az
ítélet az első adandó alkalommal ,,végrehajtatik,,. Egyikük békés
embernek nevezte magát, de - mint hangoztatta - őmaga és gyermekei
készek bármilyen kockázatot vállalni, hogy eleget tegyenek az
ajatollah rendelkezésének. Egy másik ,,túlságosan enyhe
büntetésnek,, vélte a halált, szerinte az írónak ,,élete végéig
tartó lelki gyötrődésben kellene könyörögnie bűnbocsánatért a
mindenható Allahhoz,,.

    Eközben a brit közvélemény értetlenül háborog. Elképesztőnek és
vérlázítónak tartja, hogy iszlám törvények alapján Teheránban
kimondott ítélet fenyegethesse egy brit állampolgár életét, saját
hazájában. Az utca emberét megdöbbentette a ,,Sátáni versek,, körül
támadt világméretű vihar és egyszerűen felfoghatatlannak találja a
szigetország muszlim közösségében felizzott szenvedélyek elemi erejű
kitörését.

    Brit írók egy csoportja felszólította Margaret Thatcher
miniszterelnök asszonyt: hivatalos nyilatkozatban ítélje el a
,,Sátáni versek,, szerzőjének életveszélyes megfenyegetését és
tegyen hitet az irodalmi szabadság megvédelmezése mellett.

    A brit külügyminisztérium egyelőre óvakodik bármilyen hivatalos
lépéstől. Attól tart, hogy a többéves befagyasztás után a
közelmúltban nagynehezen helyreállított brit-iráni diplomáciai
kapcsolatok a mindkét fővárosban elszabaduló indulatok maratalékává
válhatnak. Nem is szólva az egyelőre még beláthatatlan egyéb
következményekről és nemzetközi bonyadalmakról.

    Mindez egy könyv miatt, amelynek ezernyi oldalán aligha rágták
át magukat azok, akik a legfelháborodottabban tüntetnek a
bennefoglaltak ellen.

    - A legmegdöbbentőbb az, hogy egy számomra ismeretlen könyvről
beszélnek - mondotta a szerző, amikor értesült arról, hogy öt ember
lelte halálát a ,,Sátáni versek,, ellen tiltakozó pakisztáni
tüntetésen. - A negyedmilliónyi szavas regény hosszadalmas és
figyelmes olvasást igényel, így kemény erőfeszítésbe telik, amíg az
olvasó megsértődhet tartalmától - fűzte hozzá a szerző, aki
ismeretlen rejtekhelyen nyilatkozott a televíziónak. (folyt.)


1989. február 16., csütörtök 09:07


Vissza »


Sátáni versek - haragvó igazhitűek (3.rész)

Irodalmi szakértők szerint is nehéz olvasmányról van szó,
amelyben a szerző Gábor arkangyalhoz és Mohamed prófétához
hasonlatos alakokban - és alakváltozásaikban - kutatja egy hit
születésének forrásvidékét, a Jó és a Gonosz küzdelmét, azt az örök
ellentmondást, hogy miként szülhet a jószándék gonoszságot, s miként
eredhet jó is a gonoszságból.

    A szerzőt, önvallomása szerint, mindenekfölött az az időszerű
probléma izgatja, hogy egy-egy új eszmerendszer mozgalma hajlik-e
kompromisszumra - amikor még gyöngének érzi magát -, és képes-e
türelmet tanúsítani a másként gondolkodók iránt - amikor erőre kap?
Forrásként Muhhamad ibn Dzsaber al-Tabari perzsa történészhez fordul
(923-ban hunyt el Bagdadban), aki szerint a Sátán magát Gábor
arkangyalnak álcázva rávette Mohamed prófétát: foglaljon bele a
Koránba néhány versszakot, amely három mekkai istennőt ,,Allah
leányainak,, minősít. Mekka elfoglalása és a város fölötti muszlim
uralom megszilárdítás után azonban - írja a X. századi perzsa
történész - Mohamed próféta rájött a csalásra és törölte a Korán
Allah diktálta autentikus sorai közül a ,,Sátáni versszakokat,,.

    Ezt a történetet dolgozta fel Rushdie a gyöngeség állapotában
megmutatkozó kompromisszumos készség és az erő helyzetében
tanúsított türelmetlenség paradoxonjának érzékeltetésére. Távol állt
tőle - hangoztatja -, hogy vallási érzelmeket sértsen vagy hogy
kilátástalan harcba szálljon az iszlámmal, milliárdnyi ember
hitével. Célja az volt, hogy a modern ember nézőpontjából vizsgálja
egy hitrendszer forrásait és ily módon próbáljon harcolni a
muszlimok és a máshitűek párbeszédének útjában álló előítéletek, s a
fanatizmus ellen.

    Úgy tűnik, hogy Salman Rushdie szándéka - legalábbis
pillanatnyilag - kudarcot vallott. A mások fanatizmusát könnyen
megbélyegző embereket pedig a brit vallásfilozófiai kutatók
emlékeztetik arra, hogy Nagy-Britanniának is van ,,szentségtörést,,
büntető törvénye. S arra is, hogy a kereszténység történetének az
iszlám történetével megegyző szakaszában az inkvizíció máglyái
lángoltak Európában. +++

Köves Tibor (London), MTI-Panoráma


1989. február 16., csütörtök 09:11


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD